Nem gyerekcsíny: fizikai és verbális bántalmazás egy általános iskolában

Lokál

Egy székesfehérvári általános iskolában szülők egy csoportja félti gyermekei testi és lelki épségét egy problémás tanuló miatt, akivel a jelek szerint nem tud mit kezdeni az iskola. Ígéretek vannak, de a gyakorlatban másfél éve nem történt változás.

Sorra viszik el a tanulókat egy székesfehérvári általános iskola egyik ötödik osztályából, miután a szülők úgy látják, hogy az iskola nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy gyermekeik fizikai és lelki épsége biztosított legyen az intézményben töltött idő alatt.

A probléma forrását egy, az iskolába járó sajátos nevelésű igényű gyermek viselkedése jelenti, aki rendszeresen fizikailag bántalmazza társait immáron másfél éve. Miután a szülők nem kaptak megnyugtató válaszokat az iskola igazgatójától, a helyi tankerülethez és az ombudsmanhoz fordultak segítségért. Az iskola állítja, minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy ne történjen több atrocitás, azonban az intézkedéseknek nincsen gyakorlati eredménye.

Pofonok

B (cikkünkben nem nevezzük meg az érintett gyermeket, a továbbiakban „B”- ként hivatkozunk rá) 2019 őszén negyedikesként került a székesfehérvári általános iskolába. Az intézményvezetés tisztában volt azzal, hogy B sajátos nevelésű igényű (SNI) gyermek, aki a szakvélemények szerint integrálható, az iskola alapító okiratában pedig szerepel is, hogy az intézmény alkalmas arra, hogy ilyen tanulót fogadjon.

Ki számít "sajátos nevelési igényű gyermeknek"? 

A jelenlegi definíció szerint sajátos nevelési igényű gyermek az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

A szakvéleményt készítő bizottság jellemzően pszichológusokból, logopédusokból, gyógypedagógusokból és egyéb fejlesztőpedagógusokból áll. A szakvélemény tartalmazza azt is, hogy a gyermek iskolába járással teljesíti tanulmányait vagy sem, illetve azt, hogy integrálható-e közösségbe.

B állapota egészen addig nem is volt téma a szülők között, amíg tudomásukra nem jutott, hogy B több esetben bántalmazta társait. „Az egyik súlyosabb eset az volt, amikor B konfliktusba került az egyik tanulóval, mire egy másik diák odament, hogy segítséget nyújtson, B válasza erre az volt, hogy fojtogatni kezdte a másik gyermeket. Végül két tanár szedte le B-t társa nyakáról. Minderről a bántalmazott gyermek szüleit az iskola nem értesítette” – kezdi az egyik szülő, akit nevezzünk most Erikának (megszólalóink saját kérésükre nem az igazi nevükkel szerepelnek – CS.E.E.). Ő egyike annak a hat szülőnek, aki úgy döntött, biztonságosabb, ha másik iskolát választ gyermekének.

A lapunknak nyilatkozó szülők több hasonló bántalmazásról számoltak be: volt, hogy B óra közben, minden előzmény nélkül felpofozta egy társát, vagy szintén ok nélkül belerúgott valakibe, de előfordult az is, hogy egy kemény eszközzel kezdte el ütlegelni osztálytársa fejét. Beszélgetőpartnereink egységesen arról számoltak be, hogy az iskola vezetése kerülte az iskolában történt bántalmazásokkal kapcsolatos tájékoztatást, sőt, egyenesen azt állítják, hogy több esetben megtiltották a gyermekeknek, hogy elmondják otthon a történteket.

„Az iskolavezetéssel kapcsolatban az az egészen félelmetes, hogy addig, amíg el nem kezdtük kifaggatni a gyerekeket arról, hogy mi történik bent, nem volt tudomásunk arról, milyen súlyos a helyzet. Úgy vettem észre, hogy bántották a gyermekemet, hogy meg akartam simogatni a fejét, de az ütés okozta fájdalom miatt elhúzta. Ekkor hosszasan elbeszélgettünk és kiderült, hogy az osztályfőnök és az igazgató arra ösztönzi őket, hogy ne beszéljenek otthon a bántalmazásokról” – meséli Gábor, akinek már szintén nem oda jár a gyermeke.

„Írásban jeleztem az aggályaimat a kialakult helyzettel kapcsolatban az igazgatónőnek, amire az volt a reakció, hogy az intézményvezető az egész osztály előtt kiabált a gyerekemmel és hazugnak nevezett engem. Ezután jött úgy haza a gyerek, hogy nem akar többé ide járni, mert megszégyenítve érezte magát a többiek előtt” – folytatja.

„A fiam arra a következtetésre jutott az igazgatónő és az osztályfőnök reakciói alapján, hogy őket nem védi meg senki az iskolában, mert ha elpanaszolják a történteket, akkor még ők kapnak leszidást”

– állítja Gábor.

„Amikor már egy hét alatt háromszor jött úgy haza a gyerekem, hogy B megrugdalta, akkor kértem egy találkozót az osztályfőnöktől. Ha csak egyszer történt volna meg, nem foglalkoztatott volna, hiszen gyerekcsíny is lehet, de amikor sorozatosan tapasztalom, hogy bántják a gyerekemet, akkor úgy gondolom, erről beszélni kell” – kezdi Katalin, aki nehezményezi azt is, hogy nehéz elérni az osztályfőnököt, ugyanis nem kapták meg a telefonszámát, pusztán a közösségi médián keresztül tudnak neki üzenni.

Katalinnak végül sikerült beszélnie az osztályfőnökkel, aki az igazgatónő társaságában nem magáról a bántalmazásról beszélt, hanem Katalin gyermekéről, mondván, ő sokkal rosszabb magatartású, mint B. „Általános tapasztalat, hogy az igazgatónő meghazudtolja a szülőket és egyáltalán nem érdekli, hogy már hat gyermeket vittek el B viselkedése miatt az osztályból. Azt kommunikálta felénk, hogy akinek nem tetszik a rendszer, az elmehet” – állítja Roland, aki szintén átíratta másik intézménybe gyermekét.

Ígéretek

2019 decemberében 21 szülő fordult a székesfehérvári tankerületi központ igazgatójához, Török Szabolcshoz, akinek felvázolták a kialakult helyzetet és segítséget kértek tőle. Arról írtak, hogy B láthatóan nem tud beilleszkedni, társait rendszeresen bántalmazza, a tanórákat trágár szavak bekiabálásával is megzavarja. Ugyanakkor jelezték, hogy az osztályba jár egy tartósan beteg gyermek, akinél egy kisebb ütés is életveszélyes lehet, maradandó károsodást okozhat. Kérték a helyzet kivizsgálását, egyúttal leszögezték, hogy amennyiben B egyéni érdeke azt diktálja, akkor állapotához megfelelő szakintézményben kellene folytatnia a tanulmányait.

Erre egy hónappal később Török Szabolcs azt válaszolta, úgy tudja, az iskola vezetése tisztában van a problémákkal és „a rendelkezésre álló eszközökkel mindent megtesznek annak érdekében, hogy valamennyi tanuló biztonságban érezhesse magát az iskolában, és senkinek ne sérüljön a tanuláshoz való joga”. Török tájékoztatása szerint az iskola úgy próbálja meg orvosolni a helyzetet, hogy időnként rendkívüli szünetet rendelnek el a gyermek számára. Ezenkívül közölte, hogy az igazgatónő tartott a szülőknek érzékenyítő szülői értekezletet, amely során sikerült enyhíteni a feszültségeket. A levél szerint a konfliktusok a tanuló elfáradásából erednek, éppen ezért csak a délelőtti órákon kell részt vennie. Levelét Török Szabolcs azzal zárta, hogy a szülők mindenképpen jelezzék az iskola felé, ha újból probléma, bántalmazás történne.

A szülőket egy másik levélben a fehérvári tankerületi központ köznevelési osztályvezetője arról tájékoztatta, hogy a gyermek állapotával kapcsolatban az iskolavezetés folyamatosan tartja a szülőkkel és egyéb szakemberekkel a kapcsolatot, és történtek olyan lépések is a problémák megoldásának érdekében, amelyeket a gyermek személyiségi jogaira hivatkozva nem közölhet.

Úgy tudjuk, hogy az iskolában dolgozik gyógypedagógus, aki időnként foglalkozik B-vel, azonban az igazgató még tavaly januárban azt ígérte a szülőknek, hogy biztosítani fognak iskolapszichológust is, illetve lesz mindig egy szakember B mellett, aki lenyugtatja, ha éppen fokozott állapotba kerülne, de ezek egyelőre ígéretek maradtak. A szülők tapasztalata szerint az egyetlen látható megoldás, amit az iskola alkalmaz, hogy B-t néhány napra kiveszik az iskolai oktatásból egy-egy atrocitás után, és pár napig nem kell bemennie. „Úgymond pihentetik, de ez a módszer nem sokat ér, hiszen ahogy visszajön, folytatódik minden: ok nélkül felpofozza a társait és trágár szavakat kiabál órán. Előfordult, hogy az egyik tanár sírva rohant ki az óráról, miután B 'faszszopó kurvának és gecinek' nevezte” – emlékszik vissza Katalin.

Az egyik szülő végül már Kozma Ákos ombudsman segítségét kérte az ügyben, azonban

Kozma megelégedett azzal, hogy csak az igazgatónővel beszélt. 

Ennek alapján mindent rendben talált, idén februári levelében arról tájékoztatta a panaszbeadványt küldő szülőt, hogy az iskola igazgatója „a tanulók biztonságos oktatáshoz való körülményeinek megteremtése érdekében számos intézkedést tett, így érzékenyítő előadást szerveztek mind a szülőknek, mind a pedagógusoknak, emellett pszichológus is tartott foglalkozást. A Tankerület 2021 januárjában esetmegbeszélést hívott össze az ügyben érintett szervek közreműködésével. Ennek eredményeként az iskola felkérte az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központot az osztály szociometria felmérésére, amelynek eredményeként az osztály tanulóiból 16-an kitűnően, 7-en pedig jól érzik magukat az osztályközösségben. A Tankerület ezenfelül 2021. február 1-jétől engedélyezte, hogy az iskola további pedagógiai asszisztenst alkalmazzon az osztály mellett. Jelezte továbbá, hogy

a Tankerület az iskolában egy félállású pszichológus alkalmazását is tervezi”

– áll az ombudsman válaszában.

Természetesen kerestük az iskola igazgatóját, az osztályfőnököt, illetve az SNI-s gyermek szüleit, de kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Az ombudsman válaszából azonban kiderül, hogy az iskola nem siette el az ígért intézkedések bevezetését, ugyanis a kialakult helyzet már másfél éve fennáll, az igazgatónő viszont még mindig csak tervezi további szakemberek alkalmazását. Ami pedig az említett szociometria felmérést illeti, az egyik szülő azt állítja, gyermekétől úgy tudja, hogy a tanulók miután megtudták, hogy névvel kell részt venniük a felmérésben, nem mertek igazat írni, tartva attól, - ami már korábban előfordult -, hogy az igazgatónő kiabálni fog velük és hazugnak nevezi őket.

A szülők számára valóban volt érzékenyítő szülői értekezlet, ahol mindenki elmondhatta a problémáját, azonban meglátásuk szerint ígéretek elhangzásán kívül másra nem volt jó ez az alkalom.

Nem egyedülálló eset

„Hosszadalmas és részletes vizsgálatok eredménye az, ha valakit SNI-snek nyilvánítanak. Nagyon körültekintően kell meghozni ezeket a döntéseket” – ezt már Gyimesi Szilvia iskolapszichológus mondja, aki úgy véli, a sikeres integráció vezetői feladat, természetesen szükséges az is, hogy egy nagyon jó pedagógusgárda vegye körbe az adott osztályt. Gyimesi szakmai tapasztalata alapján úgy látja, bármelyik iskolapszichológus látókörében vannak hasonlóan problémás gyerekek, ám nem mindegy, hogyan kezeli az intézmény a gyermek állapotát.

Véleménye szerint nagyon tisztán és világosan át kell beszélni a tanárokkal, hogy pontosan mi okozza a konfliktusokat. „Elemezni kell és tényekre lecsupaszítani az adott helyzeteket, azt megkeresni, hogy mi minősül úgymond piros gombnak a gyereknél, minek a hatására történnek meg a kirohanásai, hol csúszik ki a tanár kezéből az irányítás stb.” – sorolja a szakember. Ezután ki kell dolgozni egy tervet, amelyben az egész tanári karnak szerepet kell vállalnia, mindenkinek, aki tanítja az osztályt.

„Ez a gyerek lesz hatodikos és hetedikes is, tehát hosszú távra kell dolgozni. Egy ponton be lehet vonni a szülőt is, átbeszélni, hogy ő mit tesz otthon, amikor a gyermek agresszívvá válik” – folytatja Gyimesi. Ami pedig az úgynevezett „pihentetés” módszerét illeti, arról úgy véli, hogy a gyermek integrációját nem fogja elősegíteni, ugyanakkor annyi haszna van, hogy az osztály néhány napig zavartalanul vehet részt a tanórákon.

„De ez nem integráció, hanem megúszás”

– mondja Gyimesi.

Jelenleg online zajlik a járványhelyzet miatt az oktatás, ám ez csak átmeneti nyugalmat okoz azoknak a szülőknek, akiknek a gyerekei még ebbe az osztályba járnak. „B még csak 11 éves, de mi lesz két év múlva, amikor már sokkal erősebb lesz fizikailag? Fél éve kezdődött csak el az ötödik osztály, tartunk attól, hogy ha nem történik érdemi változás az iskola intézkedéseit illetően, akkor később súlyosabb bántalmazások is előfordulhatnak” – mondja Katalin, akinek még odajár a gyermeke.

(Címlapképünk illusztráció) 

Neked ajánljuk