Bűnösnek találja-e vagy sem a bíróság a gyulai fideszes polgármestert?

Kis-Magyarország

Álláspontok nem eshettek volna távolabb egymástól ugyanabban a kérdésben, mint hétfőn a Békéscsabai Járásbíróságon a Galbács Mihály kontra Görgényi Ernő per utolsó tárgyalási napján. Az egykori gyulai fideszes alpolgármester, Galbács Mihály rágalmazással vádolja volt felettesét, Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) gyulai polgármestert. A kijelentés alkalmas volt a becsület csorbításra, vagy a szabad véleménynyilvánítás tárgykörébe tartozik? Ezt kell eldöntenie a bíróságnak. 

Szakmai érvelés, irodalmi idézetek, gyökeresen más következtetések, izgalmas perbeszédek. Így foglalható össze dióhéjban a Békéscsabai Járásbíróságon a végéhez közeledő Galbács kontra Gergényi per hétfői napja. Magánvádlóként Galbács Mihály egykori fideszes gyulai alpolgármester, tanácsnok és bizottsági elnök indítványában rágalmazással vádolja egykori felettesét, Görgényi Ernőt, a békési fürdőváros kormánypárti polgármesterét. (Szakításuk óta Galbács a Mindenki Magyarországa Mozgalom színeiben önkormányzati képviselő Gyulán.)

Görgényi Ernő még 2020 októberében a Magyar Nemzet véleményrovatába írt egy cikket, amelyben e cikk szerzőjének a Népszava Szép Szó mellékletében korábban megjelentVidék, propaganda, hazugság (Avagy miért van szükség a majdani demokráciában helyi független sajtóra?) című hosszabb publicisztikájára kívánt válaszolni. Görgényi ebben a válaszcikkben – bár nem ez volt a cikk témája, hanem leginkább a szerző hiteltelenítése – azt is megemlítette, hogy „összeállt Galbács Mihály volt fideszes képviselővel, akit a helyi futballklub élén folytatott korrupciógyanús tevékenysége miatt még 2018-ban kizártunk a Fidesz-frakcióból”. 

A két gyulai politikus ezt megőlőzően egy másik bíróságon is találkozott. Akkor épp Görgényi volt a magánvádló, rágalmazás vétsége miatt perelte be Galbácsot. Azért, mert Galbács egy hosszabb dolgozatában egy általa felvázolt és vélelmezett összefonódásról írt, amely szerinte a gyulai kormánypárti városvezetés és egy jól meghatározható helyi vállalkozói kör között jött létre. Ennek eredménye, hogy majdnem minden közbeszerzést ez a kör nyert el. A volt alpolgármestert elmarasztalta a bíróság, viszont csak próbára bocsátotta.

Ez sokkal több, mint vélemény

„Negatív volt az értékítélet, egyben alkalmas a becsület csorbítására, szó nincs arról, hogy mindez vélemény lett volna, hiszen konkrét tényállításról van szó” – mondta perbeszédében Bárándy Gergely, Galbács ügyvédje Görgényi inkriminált mondatáról. Hozzátette, igaz, közszereplőkről van szó, akiknek többet kell tűrniük, de határ itt is van. Bárándy megjegyezte, a gyulai polgármestert perbe hívó kijelentésének mindkét része és ezek valójában nem létező összefüggése a rágalmazás legfőbb bizonyítéka. Ugyanis a bíróság előtt tavaly augusztus óta folyó perben elrendelt, igen széles körű valóságbizonyítás során, dacára a becsatolt dokumentumoknak, nem sikerült bizonyítani a korrupciógyanút Galbáccsal szemben. Azt pedig végképp nem, hogy ezért zárták volna ki a Fidesz-frakcióból. Jellemző, hogy a kizárás tényét a volt fideszes alpolgármester a kormánypárt helyi érdekeit mindenek elé helyező önkormányzati lapból tudta meg, de még ott sem hivatkoztak az utóbb előrángatott érvre, hogy ez az állítólagos korrupciógyanú miatt történt volna.

„Az általunk sérelmezett kijelentés nem az, hogy Galbács Mihálynak korrupciógyanús ügyei vannak – amit hamis állításnak kell értékelni –, hanem az, hogy emiatt zárták ki a frakcióból. Ez lényegesen több, mint egy vélemény arról, hogy korrupciógyanús ügyei vannak valakinek. A frakcióból való kizárás a legsúlyosabb szankció egy képviselőcsoportban. A közösségből való kitaszítást jelenti. Amennyiben ezt korrupció gyanúja miatt teszik, a közvélemény szemében a korrupció elkövetésének jóval magasabb fokú bizonyítottságát jelenti, mint egy kósza vélemény. Gyakorlatilag a korrupció bizonyosságát. Erre a döntésre egy politikai testület nyilvánvalóan csak megalapozottan jut. Így tehát a kijelentés a maga teljességében alapozza meg a becsület csorbítására alkalmas kijelentést” – hangsúlyozta Bárándy.

Bizalomhiány vagy korrupciógyanú?

Az ügyvéd idézte a védelem által elhangzó érveket, amelyet a bizalom megcsappanásáról szóltak és nem a korrupció gyanújáról. „Miért nem tettek büntetőfeljelentést Galbács Mihály ellen a korrupciógyanú miatt? Valószínűleg azért, mert nem volt olyan bizonyítékuk, hogy ezt megtegyek. Éppen ezért korrupciógyanú miatt nem zárhatták ki az egykori fideszes alpolgármestert a képviselőcsoportból” – érvelt Bárándy Gergely. Szerinte valójában politikai vita zajlott a felek között, mert másként ítéltek meg beruházásokat és programokat.

Valójában azért zárták ki a frakcióból, mert a viták elharapózása után Galbács fideszesként nem szavazta meg a kormánypárti városvezetés által előterjesztett 2018-as költségvetést.

Galbács Mihály jogi képviselője szerint az azóta eltelt idő sem igazolta a korrupciógyanút. Mert az ugyan igaz, hogy a 2019-es önkormányzati választás kampányában feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen, de több mint két év alatt az ügyben nem történt gyakorlatilag semmi. Galbács Mihály ellen nem folyik büntetőeljárás. 

Irodalmi idézetek a perbeszédben

Shakespeare-rel, Márai Sándorral és Molnár Ferenccel nyitotta rendhagyóra sikeredett perbeszédét Görgényi jogi képviselője, az egykor MDF-es és fideszes parlamenti képviselő, a kérészéletű volt KESMA-elnök, Varga István. Megítélése szerint a perben „sok hűhó történt semmiért”, majd felolvasta Márai Sándor Füveskönyv című kötetéből azt a részt, hogy miért nem kell az árulót sajnálni. Ezután A Pál utcai fiúk egy részletét osztotta meg – nem mindig jól követhetően logika mentén. Varga mondandójának lényege az volt, hogy egy 2014-es alkotmánybírósági és a legtöbb bírósági határozat arról szól, hogy

a közszereplőknek mindent tűrni kell.

Védence két ok miatt sem rágalmazta meg Galbács Mihályt. Egyrészt mert a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogával élt, másrészt a perben sikerült bizonyítani a korrupciógyanút, ami vélekedése szerint nem tényállítás. A korrupciógyanút abban látja, hogy Galbács a helyi fociklub elnökeként önhatalmúlag és a közgyűlést, képviselő-testületet mellőzve saját rokonait bízta meg beruházások megvalósításával, tervezésével, és egyszemélyben döntött a pályázatokra meghívandók névsoráról. „Ez a korrupciógyanú, s erre ő maga szolgált bizonyítékkal” – húzta alá Varga István.

Értetlenségének adott hangot, amiért egy politikai vitából büntetőpert kreált a másik oldal. Hozzátette, ha polgári perben, a jó hírnév megsértése miatt kezdeményeztek volna eljárást, azt is elveszítették volna. (Ezzel Varga megelőlegezte, hogy büntetőpert is elbukja Galbács Mihály.) Bárándy válaszában nagyrabecsülését fejezte ki az irodalom tárgyalóterembe történt becsempészéséért, de jelezte, a neves írók nem számítanak jogforrásnak. Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy létezik az egyesület közgyűlése és képviselő-testületi által elfogadott határozat azon beruházásokról, amelyekről az imént merőben másként nyilatkozott Varga István.

Az ítélethirdetést Hámori Katalin bíró február elejére halasztotta. Akkor kiderül, kimondja-e vagy sem a bíróság a gyulai fideszes polgármester bűnösségét.

(Címlapképünkön Görgényi Ernő, gyulai fideszes polgármestere)

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.