Súlyos önellentmondásban Halász János a Zsigó-lobbi után

Az államtitkár előbb azt mondta, nem enyhítik a közművelődési intézmények vezetőinek képesítési előírásait. Aztán Zsigó Róbert megkereste, és jött a könnyítés. Újabb fejezet a lex Zsigóban!

Egy képviselő-testületi előterjesztésre hivatkozva írta meg először a magyarnarancs.hu, hogy Zsigó Róbert, Baja polgármestere – a Fidesz egyik szóvivője – sikeresen lobbizott Halász János kultúráért felelős államtitkárnál egy kormányrendelet módosításáért. A bajai Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ igazgatói pályázatával összefüggésben Zsigó – a helyi testület felhatalmazásával – azt szerette volna elérni, hogy a többfunkciós közművelődési intézmények vezetőire vonatkozó végzettségi és szakmai gyakorlati követelményeken enyhítsen a kormány. (Feltehetően azért, hogy leváltva az intézmény korábbi igazgatóját, egy olyan – a hírek szerint hozzá közel álló – pályázót hozzon helyzetbe, aki a korábbi feltételeknek nem felelt volna meg. Erről bővebben itt olvashat.) Zsigónak ez sikerült is, mégpedig annak ellenére, hogy Halász János korábban – dokumentáltan – épp ennek ellenkezőjéről beszélt.

Mást mond, mást csinál
Tavaly augusztusban a bajai polgármester levélben fordult Halász János kulturális államtitkárhoz, november 27-én pedig megszületett a módosítás. A közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére szolgáló kormányrendeletbe újonnan beiktatott rész szerint „több kulturális intézményi funkciót ellátó költségvetési szerv vezetésére megbízást az a közalkalmazott is kaphat, aki legalább az egyik kulturális intézménytípus intézményvezetővel szemben támasztott követelményeinek megfelel”. Konkrétan a rendelet 6/F §-a módosult, illetve hatályát veszítette a 6/A § (1) b pontja, a 6/G és a 6/H §-ok.

Halász János

Halász János

Fotó: MTI

Mindez azért érdekes, mert Halász János 2013. szeptember 16-án a parlamentben a tárgyalt kormányrendeletről szó szerint azt mondta, hogy annak „6/A, 6/H §-aiban továbbra is megtalálhatók, és érvényben maradnak – és ez is a szándékunk – ezek a képesítési előírások”. Halász János pontosan azon passzusok sértetlenségét ígérte tehát, amelyeket később – akár Zsigó Róbert kérésére – megváltoztattak. A rendelkezéseinkre álló információkból ugyan nem derül ki egyértelműen, hogy Halász szeptember 16. előtt megkapta-e Zsigó kérését, azaz úgy ígérte-e a kormányrendelet érintetlenül hagyását, hogy tudta, pár hónappal később úgyis hozzá fognak nyúlni. Ennek elvi lehetősége mindenesetre fennáll, hiszen a Fidesz szóvivőjét augusztus 29-én hatalmazta fel a bajai képviselő-testület az államtitkár megkeresésére.

Jogsértő eset?

Ha Ön vidéken él, és (hatalmi) visszaélést vagy jogsértő esetet tapasztal, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre, és mi utánajárunk!

Tavaly szeptember 16-án egyébként a múzeumi törvény módosításáról vitáztak a képviselők, az ellenzéki padsorokból többen aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a közművelődési vezetők képesítési követelményei kikerültek a szövegből. Halász János (róla szóló portrénkat itt olvashatja) akkor állította, hogy ez csak jogtechnikai módosításnak, a párhuzamosságok megszüntetésének tekinthető, hiszen a kormányrendelet továbbra is tartalmazni fogja az előírásokat. Ekkor mondta a fent idézett mondatot.

Kellemetlen helyzetben
Hiller István már akkor a szkeptikusok közé tartozott, a szocialista képviselő a parlamenti napló tanúsága szerint a következő kijelentést tette: „Én az államtitkár úrnak hiszek. De ha a közeljövőben mégis azt hallom, hogy mondjuk egy kiemelt kulturális intézményünk éléről a saját kinevezési idejét még be nem töltött vezetőt leváltják, és helyére egy szakirányú végzettséggel még nem rendelkező, ám kormányzati tapasztalattal, ha nem is hosszú időn keresztül, de már tapasztalatra szert tett embert tesznek, akkor önök nagyon kellemetlen helyzetbe kerülnek.”

A bajai könyvtárbotrány kapcsán megkerestük Hiller Istvánt is, aki a magyarnarancs.hu-nak elmondta: már a múzeumi törvény benyújtásakor, a törvény vitájakor sem hitte, hogy valóban jogtechnikai kérdésről van szó. Személyi érdekekre gyanakodott, de hogy konkrétan Baja van a háttéren, azt csak a mi cikkünkből tudta meg. A volt miniszter hozzátette: a követelmények enyhítését szakmailag nem tartja jó iránynak, szerinte jelenleg is van elég képzett ember, és a felsőoktatás ki tudja termelni a többfunkciós intézmények vezetésére megfelelő személyeket, az enyhítés csak rontja a színvonalat. Hiller egyébként önmagában a többfunkciós kulturális intézményeket jónak tartja, akár szakmai vitát is lehet tartani ezek pontos működéséről, illetve a szükséges vezetői kompetenciákról. Ám ez nem történt meg, és a Fidesz nem is ilyen szándékkal módosított törvényt, hanem csupán a személyi kérdés miatt.

Kérdeztünk, de hiába
Sajtóosztályán keresztül ezt kérdeztük Halász Jánostól az eset kapcsán:
– Valóban így történt az említett beszélgetés Zsigó Róberttel?
– Milyen szakmai indok szólt a módosítás mellett?
– Gyakran keresik-e fel kormánypárti képviselők, hogy segítsen elő törvénymódosításokat? Szokott nekik segíteni?

Kérdéseinket napokkal ezelőtt elküldtük Halász Jánosnak, de választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk rájuk.

 

Mit kapott cserébe, államtitkár úr? – Önellentmondásban Halász János a Zsigó-lobbi után

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.