Súlyos önellentmondásban Halász János a Zsigó-lobbi után

Az államtitkár előbb azt mondta, nem enyhítik a közművelődési intézmények vezetőinek képesítési előírásait. Aztán Zsigó Róbert megkereste, és jött a könnyítés. Újabb fejezet a lex Zsigóban!

Egy képviselő-testületi előterjesztésre hivatkozva írta meg először a magyarnarancs.hu, hogy Zsigó Róbert, Baja polgármestere – a Fidesz egyik szóvivője – sikeresen lobbizott Halász János kultúráért felelős államtitkárnál egy kormányrendelet módosításáért. A bajai Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ igazgatói pályázatával összefüggésben Zsigó – a helyi testület felhatalmazásával – azt szerette volna elérni, hogy a többfunkciós közművelődési intézmények vezetőire vonatkozó végzettségi és szakmai gyakorlati követelményeken enyhítsen a kormány. (Feltehetően azért, hogy leváltva az intézmény korábbi igazgatóját, egy olyan – a hírek szerint hozzá közel álló – pályázót hozzon helyzetbe, aki a korábbi feltételeknek nem felelt volna meg. Erről bővebben itt olvashat.) Zsigónak ez sikerült is, mégpedig annak ellenére, hogy Halász János korábban – dokumentáltan – épp ennek ellenkezőjéről beszélt.

Mást mond, mást csinál
Tavaly augusztusban a bajai polgármester levélben fordult Halász János kulturális államtitkárhoz, november 27-én pedig megszületett a módosítás. A közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére szolgáló kormányrendeletbe újonnan beiktatott rész szerint „több kulturális intézményi funkciót ellátó költségvetési szerv vezetésére megbízást az a közalkalmazott is kaphat, aki legalább az egyik kulturális intézménytípus intézményvezetővel szemben támasztott követelményeinek megfelel”. Konkrétan a rendelet 6/F §-a módosult, illetve hatályát veszítette a 6/A § (1) b pontja, a 6/G és a 6/H §-ok.

Halász János

Halász János

Fotó: MTI

Mindez azért érdekes, mert Halász János 2013. szeptember 16-án a parlamentben a tárgyalt kormányrendeletről szó szerint azt mondta, hogy annak „6/A, 6/H §-aiban továbbra is megtalálhatók, és érvényben maradnak – és ez is a szándékunk – ezek a képesítési előírások”. Halász János pontosan azon passzusok sértetlenségét ígérte tehát, amelyeket később – akár Zsigó Róbert kérésére – megváltoztattak. A rendelkezéseinkre álló információkból ugyan nem derül ki egyértelműen, hogy Halász szeptember 16. előtt megkapta-e Zsigó kérését, azaz úgy ígérte-e a kormányrendelet érintetlenül hagyását, hogy tudta, pár hónappal később úgyis hozzá fognak nyúlni. Ennek elvi lehetősége mindenesetre fennáll, hiszen a Fidesz szóvivőjét augusztus 29-én hatalmazta fel a bajai képviselő-testület az államtitkár megkeresésére.

Jogsértő eset?

Ha Ön vidéken él, és (hatalmi) visszaélést vagy jogsértő esetet tapasztal, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre, és mi utánajárunk!

Tavaly szeptember 16-án egyébként a múzeumi törvény módosításáról vitáztak a képviselők, az ellenzéki padsorokból többen aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a közművelődési vezetők képesítési követelményei kikerültek a szövegből. Halász János (róla szóló portrénkat itt olvashatja) akkor állította, hogy ez csak jogtechnikai módosításnak, a párhuzamosságok megszüntetésének tekinthető, hiszen a kormányrendelet továbbra is tartalmazni fogja az előírásokat. Ekkor mondta a fent idézett mondatot.

Kellemetlen helyzetben
Hiller István már akkor a szkeptikusok közé tartozott, a szocialista képviselő a parlamenti napló tanúsága szerint a következő kijelentést tette: „Én az államtitkár úrnak hiszek. De ha a közeljövőben mégis azt hallom, hogy mondjuk egy kiemelt kulturális intézményünk éléről a saját kinevezési idejét még be nem töltött vezetőt leváltják, és helyére egy szakirányú végzettséggel még nem rendelkező, ám kormányzati tapasztalattal, ha nem is hosszú időn keresztül, de már tapasztalatra szert tett embert tesznek, akkor önök nagyon kellemetlen helyzetbe kerülnek.”

A bajai könyvtárbotrány kapcsán megkerestük Hiller Istvánt is, aki a magyarnarancs.hu-nak elmondta: már a múzeumi törvény benyújtásakor, a törvény vitájakor sem hitte, hogy valóban jogtechnikai kérdésről van szó. Személyi érdekekre gyanakodott, de hogy konkrétan Baja van a háttéren, azt csak a mi cikkünkből tudta meg. A volt miniszter hozzátette: a követelmények enyhítését szakmailag nem tartja jó iránynak, szerinte jelenleg is van elég képzett ember, és a felsőoktatás ki tudja termelni a többfunkciós intézmények vezetésére megfelelő személyeket, az enyhítés csak rontja a színvonalat. Hiller egyébként önmagában a többfunkciós kulturális intézményeket jónak tartja, akár szakmai vitát is lehet tartani ezek pontos működéséről, illetve a szükséges vezetői kompetenciákról. Ám ez nem történt meg, és a Fidesz nem is ilyen szándékkal módosított törvényt, hanem csupán a személyi kérdés miatt.

Kérdeztünk, de hiába
Sajtóosztályán keresztül ezt kérdeztük Halász Jánostól az eset kapcsán:
– Valóban így történt az említett beszélgetés Zsigó Róberttel?
– Milyen szakmai indok szólt a módosítás mellett?
– Gyakran keresik-e fel kormánypárti képviselők, hogy segítsen elő törvénymódosításokat? Szokott nekik segíteni?

Kérdéseinket napokkal ezelőtt elküldtük Halász Jánosnak, de választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk rájuk.

 

Mit kapott cserébe, államtitkár úr? – Önellentmondásban Halász János a Zsigó-lobbi után

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.