Súlyos önellentmondásban Halász János a Zsigó-lobbi után

Az államtitkár előbb azt mondta, nem enyhítik a közművelődési intézmények vezetőinek képesítési előírásait. Aztán Zsigó Róbert megkereste, és jött a könnyítés. Újabb fejezet a lex Zsigóban!

Egy képviselő-testületi előterjesztésre hivatkozva írta meg először a magyarnarancs.hu, hogy Zsigó Róbert, Baja polgármestere – a Fidesz egyik szóvivője – sikeresen lobbizott Halász János kultúráért felelős államtitkárnál egy kormányrendelet módosításáért. A bajai Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ igazgatói pályázatával összefüggésben Zsigó – a helyi testület felhatalmazásával – azt szerette volna elérni, hogy a többfunkciós közművelődési intézmények vezetőire vonatkozó végzettségi és szakmai gyakorlati követelményeken enyhítsen a kormány. (Feltehetően azért, hogy leváltva az intézmény korábbi igazgatóját, egy olyan – a hírek szerint hozzá közel álló – pályázót hozzon helyzetbe, aki a korábbi feltételeknek nem felelt volna meg. Erről bővebben itt olvashat.) Zsigónak ez sikerült is, mégpedig annak ellenére, hogy Halász János korábban – dokumentáltan – épp ennek ellenkezőjéről beszélt.

Mást mond, mást csinál
Tavaly augusztusban a bajai polgármester levélben fordult Halász János kulturális államtitkárhoz, november 27-én pedig megszületett a módosítás. A közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére szolgáló kormányrendeletbe újonnan beiktatott rész szerint „több kulturális intézményi funkciót ellátó költségvetési szerv vezetésére megbízást az a közalkalmazott is kaphat, aki legalább az egyik kulturális intézménytípus intézményvezetővel szemben támasztott követelményeinek megfelel”. Konkrétan a rendelet 6/F §-a módosult, illetve hatályát veszítette a 6/A § (1) b pontja, a 6/G és a 6/H §-ok.

Halász János

Halász János

Fotó: MTI

Mindez azért érdekes, mert Halász János 2013. szeptember 16-án a parlamentben a tárgyalt kormányrendeletről szó szerint azt mondta, hogy annak „6/A, 6/H §-aiban továbbra is megtalálhatók, és érvényben maradnak – és ez is a szándékunk – ezek a képesítési előírások”. Halász János pontosan azon passzusok sértetlenségét ígérte tehát, amelyeket később – akár Zsigó Róbert kérésére – megváltoztattak. A rendelkezéseinkre álló információkból ugyan nem derül ki egyértelműen, hogy Halász szeptember 16. előtt megkapta-e Zsigó kérését, azaz úgy ígérte-e a kormányrendelet érintetlenül hagyását, hogy tudta, pár hónappal később úgyis hozzá fognak nyúlni. Ennek elvi lehetősége mindenesetre fennáll, hiszen a Fidesz szóvivőjét augusztus 29-én hatalmazta fel a bajai képviselő-testület az államtitkár megkeresésére.

Jogsértő eset?

Ha Ön vidéken él, és (hatalmi) visszaélést vagy jogsértő esetet tapasztal, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre, és mi utánajárunk!

Tavaly szeptember 16-án egyébként a múzeumi törvény módosításáról vitáztak a képviselők, az ellenzéki padsorokból többen aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a közművelődési vezetők képesítési követelményei kikerültek a szövegből. Halász János (róla szóló portrénkat itt olvashatja) akkor állította, hogy ez csak jogtechnikai módosításnak, a párhuzamosságok megszüntetésének tekinthető, hiszen a kormányrendelet továbbra is tartalmazni fogja az előírásokat. Ekkor mondta a fent idézett mondatot.

Kellemetlen helyzetben
Hiller István már akkor a szkeptikusok közé tartozott, a szocialista képviselő a parlamenti napló tanúsága szerint a következő kijelentést tette: „Én az államtitkár úrnak hiszek. De ha a közeljövőben mégis azt hallom, hogy mondjuk egy kiemelt kulturális intézményünk éléről a saját kinevezési idejét még be nem töltött vezetőt leváltják, és helyére egy szakirányú végzettséggel még nem rendelkező, ám kormányzati tapasztalattal, ha nem is hosszú időn keresztül, de már tapasztalatra szert tett embert tesznek, akkor önök nagyon kellemetlen helyzetbe kerülnek.”

A bajai könyvtárbotrány kapcsán megkerestük Hiller Istvánt is, aki a magyarnarancs.hu-nak elmondta: már a múzeumi törvény benyújtásakor, a törvény vitájakor sem hitte, hogy valóban jogtechnikai kérdésről van szó. Személyi érdekekre gyanakodott, de hogy konkrétan Baja van a háttéren, azt csak a mi cikkünkből tudta meg. A volt miniszter hozzátette: a követelmények enyhítését szakmailag nem tartja jó iránynak, szerinte jelenleg is van elég képzett ember, és a felsőoktatás ki tudja termelni a többfunkciós intézmények vezetésére megfelelő személyeket, az enyhítés csak rontja a színvonalat. Hiller egyébként önmagában a többfunkciós kulturális intézményeket jónak tartja, akár szakmai vitát is lehet tartani ezek pontos működéséről, illetve a szükséges vezetői kompetenciákról. Ám ez nem történt meg, és a Fidesz nem is ilyen szándékkal módosított törvényt, hanem csupán a személyi kérdés miatt.

Kérdeztünk, de hiába
Sajtóosztályán keresztül ezt kérdeztük Halász Jánostól az eset kapcsán:
– Valóban így történt az említett beszélgetés Zsigó Róberttel?
– Milyen szakmai indok szólt a módosítás mellett?
– Gyakran keresik-e fel kormánypárti képviselők, hogy segítsen elő törvénymódosításokat? Szokott nekik segíteni?

Kérdéseinket napokkal ezelőtt elküldtük Halász Jánosnak, de választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk rájuk.

 

Mit kapott cserébe, államtitkár úr? – Önellentmondásban Halász János a Zsigó-lobbi után

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.