Pont kerülhet a békéscsabai tanácsadós mutyi végére, ugyanis június 20-án a Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészség is megszüntette a nyomozást a Joghatás Kft. ellen. A magyarnarancs.hu által feltárt ügyben még 2015 novemberében tett feljelentést a város jegyzője: ismeretlen tettes ellen csalás, hűtlen és hanyag kezelés, számviteli fegyelem megsértése és zugírászat miatt. Ez utóbbit leszámítva mindig a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság folytatta le a nyomozást, és mivel szerintük bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható, 2016 decemberében lezárták a büntetőeljárást.
| ||
A zugírászat ügye viszont a Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészséghez került, mivel „annak nyomozása kizárólagos ügyészi hatáskörbe tartozik”. Két hónapja azonban bűncselekmény hiánya miatt ezt a nyomozást is megszüntették.
Ami megtörtént
Az ügyről részletesen beszámoltunk, kezdetnek arról, hogy Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás (a továbbiakban csak Társulás) és az általa fenntartott szociális intézmények furcsa tanácsadói szerződéseket kötöttek egy jól körülhatárolható körrel. Ebbe beletartozott a Haranginé Ádám Zsuzsanna vezette Joghatás Kft., maga Haranginé, volt férje, Harangi László Attila ügyvéd és fia, a szintén ügyvéd ifj. Harangi László. Ők 2011 novembere és 2015 júniusa között a megkötött szerződésekből összesen 167 millió forinthoz jutottak – ebből csak a Joghatás Kft. 116 millióhoz. Ezek főként jogi szaktudást igénylő és egyéb, például szervezetfejlesztési vagy konyhai tanácsadásra vonatkozó szerződések voltak.
Dióhéjban:
– 2015 nyaráig összesen 116 millió forinthoz jutott a cég
– ezért például havi több mint egymillió forintért adtak tanácsot „konyhai” ügyekben (sic!)
– eközben az előző polgármester, Vantara Gyula kormánypártiként már az Országgyűlésben ül
– a szerződések megkötésekor ő volt a Kistérségi Társulás elnöke
– egy birtokunkba került vizsgálati dokumentum szerint több szerződés jogszerűtlenül és nem értékarányosan, túlárazva került megkötésre
– több esetben nem írtak ki közbeszerzést
2015 júniusában Szarvas Péter, Békéscsaba jelenlegi független polgármestere és a Társulási Tanács jelenlegi elnöke (ő 2014 novembere óta tölti be ezt a posztot, elődje Vantara Gyula, a város korábbi polgármestere, jelenlegi fideszes országgyűlési képviselő) közölte, hogy az év februárjában hívták fel a figyelmét arra, hogy problémák lehetnek a Joghatás Kft.-vel és a megkötött szerződésekkel. Vizsgálat indult 39 szerződés kapcsán, első körben ebből hatot felbontottak. Egyet értékaránytalanság („konyhai” tanácsadásra ugyanis havi több mint egymillió forintot számláztak ki), a maradék ötöt pedig jogszerűtlenség miatt. Ez abból adódott, hogy az ügyvédi törvény szerint jogi tanácsadást csak ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző végezhet, gazdasági társulás vagy magánszemély nem. Márpedig a Joghatás Kft. tanácsadói szerződést kötött, így jogszerűtlenül járt el. Emellett találtak még könyvvizsgálói és pénzügyi hiányosságokat, és fény derült a közbeszerzési törvény megsértésére is azzal, hogy a cég közbeszerzés kiírása nélkül, automatikusan megkapta a tanácsadói feladatokat.
| ||
Amit kivizsgáltak
Akkor Szarvas Péter polgármester úgy reagált cikkünkre, hogy szerinte valóban látszottak szabálytalanságok a szerződésekkel kapcsolatban, de – vélte ő – a politika nagyobb ügyet csinált ebből, mint kellett volna. A nyári vizsgálatok jól körüljárták ezeket a szabálytalanságokat (ezt 2016 novemberében tárgyalta Békéscsaba képviselő-testülete, erről készült helyi beszámolónkat itt olvashatják): a jogi jelentést Farnas József ügyvéd készítette, és formai szempontból összesen egy (sic!) szerződést talált szabályosnak. Továbbá megállapította, hogy nem volt szerencsés konstrukció, hogy a tanácsadói munka családi vállalkozásként működött. A város képviselő-testületének jogi és ügyrendi bizottsága felülvizsgálatot kért egy másik ügyvédtől, aki még több problémát talált a vizsgálat során. Bagdi László kiemelte, semmiféle bizonyítékot nem talált arra, hogy a kft. által végzett szervezetfejlesztési tanácsadáshoz szükséges szaktudásnak valóban birtokában voltak Harangiék, ahogy azzal sem törődtek, hogy az ügyvédi tevékenység esetén fogalmilag kizárt a túlóradíj kiszámlázása, továbbá megállapította, hogy az érintett intézmények súlyos anyagi károkat szenvedtek. Mindennek fényében a képviselő-testület 2016 novemberében megszavazta a feljelentést. Ezután kezdett nyomozásba a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság és a Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészség.
Előbbi januárban arról tájékoztatta lapunkat, hogy „a jegyző által tett feljelentéshez csatolt egyik jelentés már a hűtlen kezelés törvényi tényállásának megvalósulását kizárhatónak ítélte”, szándékos jogsértés nem valósult meg. Júniusban pedig a gyulai ügyészség állapította meg, hogy a zugírászat nem valósult meg, mert nem végeztek „ellenérték fejében olyan okiratszerkesztési vagy jogi tanácsadó tevékenységet, melyet az ügyvédekről szóló törvény értelmében kizárólagosan ügyvéd végezhet”. (Zugírászatot az követ el, aki jogosulatlanul és üzletszerűen ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységet végez, a vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a tevékenységet végző személy – F.Zs.) A határozat ellen senki sem élt panasszal. Véletlen vagy sem, de tény: az új polgármester kapcsolata sem szakadt meg a Harangi családdal, Szarvas Péter sajtóreferense Harangi Zsuzsa, Haranginé lánya lett, Szántó Zsolt pedig a kabinetvezetője – ő már Vantara kabinetjének is a munkatársa volt. Íme:
| ||
Ami még megtörténhet
Jelenleg tehát a büntetőeljárások lezárultak anélkül, hogy bárki felelősségét megállapították volna, vagy a Társulás akár egy forintot is visszakapott volna a majd 170 millió forintból. Kérdésünkre Békéscsaba polgármestere, Szarvas Péter közölte, hogy „a Kistérségi Társulás sem kíván a jövőben e kérdésekkel foglalkozni”.
| ||
Miklós Attila MSZP-s önkormányzati képviselő azonban már januárban kifejtette, nem ért egyet a rendőrség döntésével, szerinte keletkezett kár, 167 millió forintot kiszippantott egy jól körülhatárolható vállalkozói kör a kistérségből, ha pedig egy szerződést értékaránytalanság miatt mondanak fel (ahogy ez meg is történt), akkor az ár és az elvégzett munka nem lehetett arányos egymással.
Csakhogy a további feljelentések szempontjából a probléma az, hogy csak a sértett tehet feljelentést, vagyis a kistérség, a békéscsabai képviselő-testület nem. „Szerintem viszont a kistérség nem a sértett, hanem az elkövető. Most azt vizsgáljuk, hogyan mehetnénk tovább, erről szeptemberben számol majd be a jogi és ügyrendi bizottság. Semmis szerződésekről beszélünk, az alapján vissza kell kapni valamennyi pénzt, ami tudom, hogy köszönő viszonyban sem lesz a 167 millióval, de én már akkor is elégedett leszek, ha akár csak egy forintra büntetik meg ezt a kört” – mondta. Hozzátette, az eljárás alatt végig tartózkodott attól, hogy a nyomozó hatóság munkáját minősítse, de „ha az ügyészség nem tartja szabálytalannak, hogy megsértették a közbeszerzési törvényt, hogy azt mondják, nem történt zugírászat, holott jogi tanácsot adtak olyanok, akiknek nem lehetett volna, hogy túlóradíjat számláztak ki, amikor nem lehetett volna, az teljesen abszurd”.
Farnas József ügyvéd januárban azt mondta a magyarnarancs.hu-nak, hogy a polgári peres eljárástól nem szabad sokat várni, hiszen a büntetőjog szigorúbban tárgyalja a vagyoni hátránnyal kapcsolatos ügyeket. Két esetet emelt ki, ahol mégis elérhető eredmény: „a konyhai tanácsadós szerződés és az ugyanazon a napon duplán kiszámlázott üzemanyag kapcsán merülhetnek fel olyan szempontok, ami alapján polgári peres úton talán visszaszerezhető az összeg.” Most ezt erősítette meg, és hozzátette: mivel már nem dolgozik a kistérségnek, nem ismeri az ügyészség legutóbbi nyomozást megszüntető határozatát, viszont továbbra is úgy gondolja, ahogy a jogi jelentés készítésekor: nem talált olyan körülményt, mely a büntetőeljárás indításának alapját képezhette volna. Elismerte, a szerződésekben valóban magasak voltak az árak, de inkább csak a helyi viszonyokhoz képest, ráadásul mögöttük valódi munkavégzés és teljesítés volt.
Most kezdődnek a pozitív dolgok!
Mivel sokan éppen az elvégzett munka valódiságával és fontosságával érveltek ez ügyben, megkérdeztük a polgármestert, végez-e valaki olyan tanácsadást az intézményekben, amit korábban Harangiék végeztek. Szarvas szerint az elmúlt három évben jelentős változás történt a Társulás életében. A korábbi négy intézményből kettő már nem is a Társulás fenntartásában működik. Hozzátette: „az átszervezések eredményeként a korábbi feladatok mennyisége jelentősen csökkent. A fennmaradó feladatokat racionalizálással, belső és külső erőforrások felhasználásával oldják meg.”
Az intézmények életére rálátó forrásunk elmondta, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és az Életfa Szociális Szolgáltató Központ valóban átkerült a békéscsabai önkormányzat fenntartásába, a kistérségnél csupán a nappali ellátást és a bentlakás lehetőségét is biztosító Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Központ maradt. Itt ugyan vannak újabb szerződések bizonyos feladatok ellátására, például most is biztosítanak a bent lakóknak ingyenes jogi tanácsadást, illetve a működéshez kötelező szerződéseket megkötik, de olyan, mint a Joghatás idejében, már nincs: hogy valaki fix pénzért vezetői vagy jogi tanácsadást adjon. Az intézmény életében még sincs fennakadás, a rendszer nem működik rosszabbul, megszűnt viszont a mindenre kiterjedő, már-már az autonómiát is megszüntető bábáskodás, amit a kft. jelenléte jelentett. „Már nem menekülnek az ott dolgozók, az idősek pedig sorban állnak, hogy bejussanak az intézménybe. Régen ez nem így volt. Nagyobb a közbizalom az intézménnyel szemben” – mondja.
És hogy látható-e valahol az a pénz, amit már nem fizet ki a kistérség jogi vagy konyhai tanácsadásra? Forrásunk szerint igen, megpróbálják beforgatni a rendszerbe, például a házi gondozás mostoha finanszírozásának jobbítására, az étkeztetésre, az ott dolgozók útiköltségére, eszközökre, munkaruhákra. „A régi rendszer sanyargatta a dolgozókat, szakszervezeti dolgozók próbáltak érdeket érvényesíteni, nem sok sikerrel. Most viszont az ellátottakra és a dolgozókra is több pénz jut. Már van két sapkája a konyhai dolgozóknak, és kevesebb a feszültség. Ezek a nem forintosítható következményei a változásnak.”
