1,2 milliárd forint uniós pénzzel tömték ki az alapítványt, amelyben ott van Lázár János felesége
cimlap_199912.jpg

1,2 milliárd forint uniós pénzzel tömték ki az alapítványt, amelyben ott van Lázár János felesége

  • Magyar Krisztián
  • 2017.09.07 10:00

Kis-Magyarország

Ebből a pénzből elvileg koraszülöttek és családjaik számára alakítanak ki mentorházakat és mentorhálózatot a dél-alföldi régióban. Hadházy Ákos azt állítja: a gigaprojektben nagyon sok a túlárazott tétel.

Augusztus elején a Fidesz honlapja is lehozta azt az MTI-hírt, miszerint a Korábban Érkeztem Alapítvány sikeresen pályázott és nyert 1,2 milliárd forint közpénzt. Ebből a pénzből kialakítanak egy-egy mentorházat koraszülöttek és szüleik számára Szegeden, Kecskeméten és Gyulán. Ezeken a helyeken „a koraszülöttek és hozzátartozóik holisztikus szemléletű, direkt szolgáltatásokat vehetnek igénybe ingyenesen” – áll a közleményben, jelentsen ez bármit is.

A távirati iroda egyébként a Miniszterelnökség közleményét szemlézte, amely azért érdekes, mert ennek a vezetője Lázár János, az alapítvány – melynek sikeréről szól a beszámoló – egyik kuratóriumi tagja pedig Lázárné Megyeri Zita, aki a kancelláriaminiszter felesége. Az már csak hab a tortán, hogy a Miniszterelnökség a hazánkba érkező uniós források egyik fő elosztója, így még furcsább, hogy Lázár János felesége, illetve a hozzá kapcsolható alapítvány sem maradt ki a pénzszórásból.

false

Mire megy el az 1,2 milliárd?

A Korábban Érkeztem Dél-alföldi Regionális Koraszülött Intenzív Osztályért Alapítvány alapító okiratában megfogalmazott célok nagyjából azonosak a most elnyert 1,2 milliárd forintos támogatás célkitűzéseivel. A szervezet elsősorban Szegeden aktív, a honlapjuk szerint vannak rendezvényeik, jótékonysági akcióikkal a koraszülötteknek próbálnak segíteni. Az alapítvány kilenctagú kuratóriumában a kezdetektől fogva ott van Lázárné, akit a Korábban Érkeztem weboldalán a munkatársak között is feltüntetnek.

false

A százszázalékos intenzitású pályázati támogatást (egyetlen forintnyi önrészre sem volt szükség) Hadházy Ákos szúrta ki, aki ezt követően kikérte a projekt megvalósíthatósági tanulmányát. Az LMP-s politikus szerint a „magasztos célok bemutatása mellett kevés az esélye, hogy valódi eredményei is lesznek a könnyen jött pénznek”, így félő, hogy „ismét a közpénzelherdálás mintapéldáját láthatjuk, csakúgy, mint Farkas Flórián bizniszei esetében”.

Hadházy úgy látja, Lázárnéék megvalósíthatósági tanulmányából nem minden esetben derül ki, hogy pontosan mire költik az 1,2 milliárd forint közpénzt, ami pedig egyértelmű, azzal kapcsolatban elég nagy a túlárazás gyanúja. Az LMP társelnöke külön kiemelte a mentorházakra elkülönített forrást, ugyanis a projekt 30 hónapos időtartamára a három ingatlan bérlésére 80 millió forintot fognak elkölteni. Ez azt jelenti, hogy egy mentorház havi bérleti díja 888 ezer forint, amely például a gyulai ingatlanpiaci helyzetet ismerve elég nagy túlzás. De a bérleti díjon felül számolnak még egy 18 millió forintos felújítással is, illetve 20 millió forintot fognak elkölteni más helyszínek bérlésére, ahol majd külsős programokat szerveznek.

Legalább tanulmány az lesz

Csak jogi tanácsadásra megy majd el 50 millió forint, és 53 millióért készül el a mentorprogram módszertana, utóbbi összeállításánál 1024 munkaórával számolnak, ami azt jelenti, hogy egy munkaóra több mint 50 ezer forintra jön ki. A megvalósíthatósági tanulmány elején még 20 mentor kiképzéséről beszéltek, később már 40 főre kalkulálnak 60 millió forintot. Utóbbi nem túl sok, hiszen a projekt teljes időtartamára nézve így ezen a címen egy mentor havi 50 ezer forintra számíthat.

Ehhez képest a „szakmai megvalósítók”, vagyis a szakmai vezetők, a mentorhálózat három koordinátora és a szakmai asszisztens munkadíjára van összesen 176 millió forint, amely havi egymillió forint körüli fizetésre is elég lehet a program időtartama alatt.  Mivel az előző csak nettó kalkuláció, ezért a járulékokra is elkülönítettek még 70 millió forintot – sorolta Hadházy Ákos, aki szerint az az 50 millió forint is túlzás, amelyet 9 laptop, ugyanennyi telefon, 3 nyomtató és irodabútorok beszerzésére szánnak.

„A projekt célja, hogy segítse azon családokat, ahova koraszülött baba érkezik. Ez tényleg nagy trauma a családoknak, és ehhez valóban szükség lehet egy mentorhálózatra, amely tagjai a szülőket érdemben képesek segíteni, mentorálni. Tehát ilyenkor a legfontosabb szám az, hogy ezen célcsoport elérésére és képzésére a projekt mennyit fog költeni. Ha ezt megnézzük, látható, itt nem a koraszülöttek vagy azok szülei fognak a legjobban járni” – hangsúlyozta az LMP társelnöke. Úgy jutott erre a következtetésre a politikus, hogy összegezte: a kicsivel több mint 1,2 milliárdos projekt során szakértői díjakra, tanulmányok és kutatások elkészítésére, megrendelésre, marketingköltségekre 507 millió forintot szánnak, eszközbeszerzésre, beruházásokra és felújításokra 124 milliót, az alapítvány működtetésére, vagyis arra, hogy a pályázatban bemutatott célt meg tudják valósítani, 489,9 millió forint áll rendelkezésre. Ez a teljes keret több mint 90 százaléka, és a maradék néhány százalékból kell megoldani azt, ami a kezdeményezés valódi célja – állítja az LMP társelnöke.

Hasonló programra egyébként egy-egy debreceni és pécsi alapítvány is kapott a közelmúltban 600-600 millió forintot, ezekben a pályázatokban is jelentős arányban szerepelnek az elméleti tudományos tevékenységekre és a menedzsmentre szánt költségek, így a témát alaposan feltárják, a kérdés, hogy ebből mennyit profitálnak majd a koraszülöttek

Neked ajánljuk