rés a présen - Ajándék gyanánt - Berg Judit meseíró

  • .
  • 2011. június 2.

Könyv

rap: Miért fontosak neked a mesék? Berg Judit: Világéletemben lenyűgöztek a mesék, felnőttként is szívesen olvasok jó mesekönyveket, kalandregényeket. A mesékbe legelemibb emberi vágyainkat, félelmeinket és harcainkat sűrítjük, nem véletlen, hogy az archaikus népmeséket gyógyításra is használják.
A legkisebbek a mindennapi életükre ismerhetnek rá, a nagyobbak a mesén keresztül is szembesülnek a jó és a rossz küzdelmével, a kihívásokkal, a beteljesítendő vágyakkal, a megérdemelt jutalom elnyerésének lehetőségével, az állhatatosság diadalával.

rap: Mi volt a kedvenc meséd kiskorodban? És melyik áll legközelebb a szívedhez a sajátok közül?

BJ: Gyerekkorom legnagyobb kedvence Mándy Iván Robin Hoodja volt. Szinte szerelmes voltam a bátor, agyafúrt és legyőzhetetlen Robinba, aki mindig az igazságot keresi és a rászorulókat védelmezi. Egyik kedvenc saját hősöm Galléros Fecó, aki foglalkozására nézve matróz, mellesleg pedig Rumini barátja. ' is afféle tengeri Robin Hood, és egyik legkedvesebb saját könyvem - éppen ezért - a Galléros Fecó naplója. De minden egyes mesém nagyon közel áll a szívemhez.

rap: Rumini-történeteid nagyon sikeresek. Kin teszteled, hogy milyenek ezek a történetek?

BJ: Ruminit Lilu lányomnak találtam ki egy nyaralás során, és az első könyvet is neki írtam karácsonyi ajándék gyanánt. Akkor még nem sejtettem, hogy valaha nyomtatásban is megjelenik majd. Lilu a mai napig el szokta olvasni a kéziratokat, és sokszor vannak jó észrevételei.

rap: A könyvhétre megjelenik a sorozat negyedik része, a Rumini Datolyaparton a Pagony kiadónál. Nehezebb folytatásos mesét írni?

BJ: Folytatást írni egyszerre könnyű és nehéz. Nagy könnyebbség, hogy készen áll egy működő világ, kidolgozott jellemű alapszereplőkkel. Az előző könyvek sikere viszont állandó mérce, aminek nem könnyű újra és újra megfelelni.

rap: Az illusztrátoroddal, Kálmán Annával hogyan dolgoztok?

BJ: Annával nagyon jól megértjük egymást. Előfordult már, hogy megkértem: rajzolja másként valamelyik figurát, de többnyire rábízom, mit és hogyan rajzol. Szinte minden képe telitalálat.

rap: A Ruminiből színházi adaptáció is készül. Mennyire szólsz bele?

BJ: Egy teljesen új Rumini-történetet írok a Pesti Magyar Színház számára. Az első felvonással teljesen elkészültem, most éppen a másodikat tervezem. Remélem, hogy Méhes László rendező megengedi majd, hogy a próbákon is ott legyek, bár a rendezésbe nem fogok beleszólni.

rap: Mi lesz a legközelebbi könyved? És hol találkozhatnak veled az olvasók?

BJ: Õszre jelenik meg a Maszat-sorozat legújabb része, a Maszat számol, és egy új meseregényem, aminek két picurka dinoszaurusz, Trikó és Nyamm a főszereplője. A weboldalamon pedig fenn vannak a programjaim: www.bergjudit.hu.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.