rés a présen - Ajándék gyanánt - Berg Judit meseíró

  • .
  • 2011. június 2.

Könyv

rap: Miért fontosak neked a mesék? Berg Judit: Világéletemben lenyűgöztek a mesék, felnőttként is szívesen olvasok jó mesekönyveket, kalandregényeket. A mesékbe legelemibb emberi vágyainkat, félelmeinket és harcainkat sűrítjük, nem véletlen, hogy az archaikus népmeséket gyógyításra is használják.
A legkisebbek a mindennapi életükre ismerhetnek rá, a nagyobbak a mesén keresztül is szembesülnek a jó és a rossz küzdelmével, a kihívásokkal, a beteljesítendő vágyakkal, a megérdemelt jutalom elnyerésének lehetőségével, az állhatatosság diadalával.

rap: Mi volt a kedvenc meséd kiskorodban? És melyik áll legközelebb a szívedhez a sajátok közül?

BJ: Gyerekkorom legnagyobb kedvence Mándy Iván Robin Hoodja volt. Szinte szerelmes voltam a bátor, agyafúrt és legyőzhetetlen Robinba, aki mindig az igazságot keresi és a rászorulókat védelmezi. Egyik kedvenc saját hősöm Galléros Fecó, aki foglalkozására nézve matróz, mellesleg pedig Rumini barátja. ' is afféle tengeri Robin Hood, és egyik legkedvesebb saját könyvem - éppen ezért - a Galléros Fecó naplója. De minden egyes mesém nagyon közel áll a szívemhez.

rap: Rumini-történeteid nagyon sikeresek. Kin teszteled, hogy milyenek ezek a történetek?

BJ: Ruminit Lilu lányomnak találtam ki egy nyaralás során, és az első könyvet is neki írtam karácsonyi ajándék gyanánt. Akkor még nem sejtettem, hogy valaha nyomtatásban is megjelenik majd. Lilu a mai napig el szokta olvasni a kéziratokat, és sokszor vannak jó észrevételei.

rap: A könyvhétre megjelenik a sorozat negyedik része, a Rumini Datolyaparton a Pagony kiadónál. Nehezebb folytatásos mesét írni?

BJ: Folytatást írni egyszerre könnyű és nehéz. Nagy könnyebbség, hogy készen áll egy működő világ, kidolgozott jellemű alapszereplőkkel. Az előző könyvek sikere viszont állandó mérce, aminek nem könnyű újra és újra megfelelni.

rap: Az illusztrátoroddal, Kálmán Annával hogyan dolgoztok?

BJ: Annával nagyon jól megértjük egymást. Előfordult már, hogy megkértem: rajzolja másként valamelyik figurát, de többnyire rábízom, mit és hogyan rajzol. Szinte minden képe telitalálat.

rap: A Ruminiből színházi adaptáció is készül. Mennyire szólsz bele?

BJ: Egy teljesen új Rumini-történetet írok a Pesti Magyar Színház számára. Az első felvonással teljesen elkészültem, most éppen a másodikat tervezem. Remélem, hogy Méhes László rendező megengedi majd, hogy a próbákon is ott legyek, bár a rendezésbe nem fogok beleszólni.

rap: Mi lesz a legközelebbi könyved? És hol találkozhatnak veled az olvasók?

BJ: Õszre jelenik meg a Maszat-sorozat legújabb része, a Maszat számol, és egy új meseregényem, aminek két picurka dinoszaurusz, Trikó és Nyamm a főszereplője. A weboldalamon pedig fenn vannak a programjaim: www.bergjudit.hu.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.