Izrael nagyszabású légicsapásokat mért a Gázai övezetre

  • narancs.hu
  • 2025. március 18.

Külpol

A halálos áldozatok száma meghaladja a háromszázat, Izrael és a Hamász egymást vádolja a tűzszüneti megállapodás megsértésével.

Az izraeli hadsereg (IDF) nagyszabású légicsapásokat mért a Gázai övezetre hétfőről keddre virradó éjjel. A Hamász terrorszervezet által irányított egészségügyi minisztérium szerint legkevesebb kétszázharminc gázai vesztette életét a támadásokban, a BBC tudósítása szerint a halottak száma reggelre meghaladta a háromszázat.

Az MTI összefoglalójában arról ír, mintegy két hónappal az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet életbe lépése után Izrael számos célpontot támadott a Gázai övezetben. A miniszterelnöki hivatal közleménye szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Jiszrael Kac védelmi miniszter arra utasította az IDF-et, hogy határozottan lépjen fel a Hamász terrorszervezet ellen a Gázai övezetben. A közlemény szerint ugyanis

„a Hamász ismételten megtagadta túszaink szabadon bocsátását, valamint elutasította az összes javaslatot, amelyet Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízottól és a közvetítőktől kapott.”

A Reuters beszámolójára hivatkozva a Telex arról ír, az izraeli légierő több tucat légicsapást hajtott végre a Hamász létesítményei, fegyveresei és egyes vezetői ellen. Mindemellett támadás ért egy Gázavárosban található iskolát is, ahol otthonukat elvesztett menekültek tartózkodtak, de robbanásokat jelentettek az enklávé déli részén található Rafah városából, valamint a Rafahtól Kán Júnisz térségében található sátorvárosból.

A Hamász Izrael lépéseinek következményeire figyelmeztetett a támadás után. „Netanjahu és szélsőséges kormánya úgy döntött, hogy megszegi a tűzszüneti megállapodást, ezzel veszélyeztetve a Gázai övezetben őrzött túszok sorsát. Követeljük, hogy a közvetítők vonják felelősségre Netanjahut és Izraelt a megállapodás megsértéséért” – írta közleményében a terrorszervezet. Szami Abu Zuhri, a Hamász szóvivője hozzátette: „Izraelnek meg kell értenie, hogy a támadások folytatása halálos ítéletet jelent a Gázai övezetben lévő izraeli túszokra.”

Izrael és a Hamász között január 15-én jött létre, majd néhány nap múlva lépett életbe a tűzszünet. A megállapodásnak két szakasza volt, az elsőben szabadon engedtek harminchárom izraeli túszt, cserébe több száz palesztin fogolyért. Eközben az IDF leállította a Gázai övezet támadását, és kivonult az ellenőrzése alatt álló területekről. A megállapodás 16. napján a feleknek meg kellett volna kezdniük a tárgyalásokat a tűzszünet második szakaszáról, amelynek végén a megmaradt túszokat is szabadon engedték volna.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.