Putyin Trumpról: „Nem akarom megsérteni Trump urat, de nem volt számunkra fontos ember, mielőtt bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson”

  • Narancs.hu/MTI
  • 2018. július 17.

Külpol

Putyin szerint az oroszok nem avatkoztak be a 2016-os amerikai választásokba, nincs lelkiismeret-furdalása a szíriai civil áldozatok miatt, és nem szeretné, ha Grúzia és Ukrajna felé nyitna a NATO.

Ahogy azt hétfőn mi is megírtuk, a tervezettnél jóval hosszabbra sikerült a Putyin–Trump-találkozó Helsinkiben. A négyszemközti megbeszélés után egy szélesebb körű tárgyalás kezdődött, majd a két vezető külön-külön interjút adott a Fox televíziónak. Trump főként belpolitikai kérdésekben nyilvánult meg, Putyin ennél többet beszélt a találkozóról.

„Ne hagyjuk, hogy országaink viszonya az amerikai vizsgálatok foglya legyen” – mondta az orosz elnök, majd hozzátette: Oroszország nem avatkozott be a 2016-os amerikai választási folyamatba. Amikor a riporter szembesítette az amerikai hírszerzés adataival, információival, köztük a Demokrata Országos Bizottság (a párt vezető szerve) szervereiről történt adatlopással, Putyin azt válaszolta: végül is az adatok az igazságot tartalmazták, nem hamis híreket. Az interjú elhangzása utáni kommentárokban a Fox televízió egyik elemzője meg is jegyezte: Vlagyimir Putyin úgy reagált, mintha az oroszok közfeladatot láttak volna el.

Vlagyimir Putyin azt is megerősítette, hogy Moszkvának nincsenek terhelő információi Donald Trumpról. Utalva arra, hogy Trump üzletemberként volt többször is orosz földön, Putyin így fogalmazott: „Nem akarom megsérteni Trump urat, talán durván hangozhat, de nem volt számunkra fontos ember, mielőtt bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson.” Hozzátette: Trump „az építőipari bizniszben utazott, szépségversenyeket szervezett, és soha senkinek eszébe sem jutott, hogy fontolgatná az indulást az elnöki posztért”.

false

Az orosz elnök mindemellett a NATO szerepéről és esetleges bővítéséről is szólt. Putyin elmondta, hogy a NATO Grúzia és Ukrajna irányában történő esetleges bővítését rossz néven venné, és nehezményezte, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a Szovjetunió összeomlása után egyáltalán felvetette a keleti irányú esetleges terjeszkedést. „A NATO struktúrájának határaink felé történő bővítése közvetlen és azonnali veszélyt jelentene nemzetbiztonságunkra, és a reakciónk rendkívül negatív lenne” – hangsúlyozta. 

Vlagyimir Putyin az interjú során nem egyszer visszakérdezett. Amikor a riporter például arról faggatta, hogy a szíriai Aleppóban és Gútában az orosz bombázásoknak sok civil áldozata is volt, s vajon érzett-e emiatt lelkiismeret-furdalást, Putyin visszakérdezett: és Rakkában, ahol az amerikaiak bombázták az Iszlám Állam nevű terrorszervezet állásait, nem voltak civil áldozatok? Hozzátette: „Amikor háború folyik, a legszörnyűbb dolgok is megtörténnek, az áldozatok elkerülhetetlenek, s mindig felmerül a kérdés, ki hibáztatható ezért. Úgy gondolom, a Szíriát destabilizáló terrorista csoportok tehetők felelőssé” – hangsúlyozta Putyin.

(MTI)


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.