Ukrajna uniós csatlakozása 20 évig is eltarthat

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. május 22.

Külpol

Mondta Clément Beaune uniós ügyekért felelős francia miniszter.

Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz 15-20 évig is tarthat – jelentette ki vasárnap a Radio J rádióadó adásában Clément Beaune uniós ügyekért felelős francia miniszter.

"Őszintének kell lenni. Ha azt mondjuk, hogy Ukrajna 6 hónapon, egy vagy két éven belül belép az EU-ba, akkor hazudunk. Ez nem igaz. 15-20 évig fog tartani, nagyon hosszú lesz" – fogalmazott Beaune.

"Nem szeretném, hogy illúziókkal és hazugságokkal hitegessük az ukránokat. Ha azt mondjuk nekik, hogy 'Isten hozott benneteket az EU-ban!', de nem olvassák el a szerződés alján az apróbetűs részt, hogy 'Hahó, majd 15 év múlva!', akkor azzal ukránok egész nemzedékeit vezetjük félre" – tette hozzá Beaune.

A miniszter ezzel párhuzamosan arról beszélt, hogy olyan politikai közösséget kell kínálni az ukránoknak, amelyhez előbb csatlakozhatnak, amiről korábban Emmanuel Macron francia elnök is beszélt már.

"Ez nem zárt ajtó, hanem nagyon is nyitott" – szögezte le a rádióban a miniszter, kifejtve, hogy ez a közösség kiegészítené az EU-t, és konkrét politikai projekt lehetne olyan országok számára, melyek nem Európa "szívében" találhatók, de szeretnének közeledni az unióhoz. Clément Beaune szerint az ebben részt vevő országok részesedhetnének a szabad mozgás lehetőségéből Európában, és az uniós költségvetés is kínálhatna Ukrajnának ezen keresztül újjáépítési támogatást.

Olaf Scholz német kancellár nemrég úgy nyilatkozott, nem támogatja, hogy Ukrajna rövid úton felvételt nyerjen az unióba.

Macron a május 9-i Európa-napon vázolta fel elképzelését a leendő európai politikai közösségről, és ő is arról beszélt, hogy Ukrajna uniós csatlakozása akár évtizedekig is tarthat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viszont erre reagálva világossá tette, hogy országának nem ilyen alternatív megoldásokra van szüksége.

Erre Beaune azt mondta, megérti az ukrán elnököt, mert az uniós integráció mozgósítja az ukránokat. "De erre azt tudom mondani, hogy legyünk őszinték, az uniós csatlakozás időbe telik" – hangoztatta a Radio J adásában Clément Beaune.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.