Ne migránsokat láss, hanem az embert – Alföldi Róbert-interjú a holnapi Narancsban

  • narancs.hu
  • 2016. szeptember 21.

Kultúra

Menekültkérdésről, népszavazásról, színházról beszél többek között Alföldi Róbert, és arról, vezetne-e műsort Andy Vajna tévéjében. Ízelítő a csütörtöki Magyar Narancsból.

Magyar Narancs: Közhelyszámba menő kijelentés, hogy az Orbán-rendszer jót tesz a színháznak, sok a jó téma, erősek az indulatok. Szerinted jöhet egy olyan pont, amikor a közönség már nem akarja az aktuálpolitikát viszontlátni a színpadon?

Alföldi Róbert: Egyrészről azt látom, hogy a szakmában mindenki lehiggadt, anyagi és szellemi értelemben is elfogadták a kialakult színházi működésmódot. Ugyanakkor a színház továbbra is szelepként működik, épp mint a 70-es, 80-as években. Ráadásul pontosan tudható, hogy mely alkotóknál lehet erre számítani. Már nincs belőlük olyan nagyon sok, nem hinném, hogy őket megunná a közönség. Mióta egyre gazdagabb anyagot kínál a valóság a színházcsináláshoz, komoly esztétikai kérdés, hogy mennyire kell direkten fogalmazni. Számon kérik bizonyos ilyen típusú előadásokon, hogy miért mondanak ki mindent, miért fogalmaznak „plakátszerűen”. Ezt az én rendezéseimről is szokták mondani.

MN: Futótűz című, a menekültkérdést is érintő darabod bemutatója januárban lesz a Radnóti Színházban. Itt mennyire fogsz plakátszerűen fogalmazni?

AR: Semennyire, mert már maga a darab is nagyon távol áll a plakátszerűségtől. Arról a mondatról szól, hogy maradj ember. Hogy ne migránsokat láss, hanem ezt a menekültet, meg azt a menekültet, meg a harmadik menekültet. A színdarab klasszikus értelemben mesél el egy történetet, nem értékel, nem rakja speciális kontextusba. A sztori megrázó, és talán sok szempontot felkínál a valóság értelmezéséhez is.

(…)

MN: Az október 2-i népszavazás csak egy újabb kampány a sorban, vagy fordulópontot jelent a magyar közéletben?

AR: Valamiért iszonyú fontos a hatalomnak, mindent bedobnak. Azt hiszem, a foci mellett ennél az ügynél érzékelik, hogy na, most egyet gondol az ország. Itt egységet lehet kovácsolni, hiszen az ellenzéki pártok nagyjából ugyanazt vallják, mint ők, minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy velük van az ország. A népszavazás erős bizonyítéka lehet annak, hogy a Fidesz kormányzása nem szétszedi, hanem egységesíti Magyarországot.

MN: Számodra mi a tétje a népszavazásnak?

AR: Hogy sikerül-e totálisan megfertőzni az agyunkat. És erről nem egyedül a kormány tehet, hanem mindenki, aki valamilyen hatalmat gyakorol vagy valamilyen módon részt vesz a politikában. Minden mindennel össze van keverve. A terrorista a menekülttel. A terrorista az nem migráns, hanem másod-, harmadgenerációs bevándorló, azoknak a gyereke, akiket a keresztény Európa hozott ide bérrabszolgának. Én a terrorista akciókat modern kori rabszolgalázadásnak tartom, összekeveredve iszonyú aljas emberek mesterkedéseivel, mindenféle Isten nevében.

(…)

MN: D. Tóth Kriszta műsorában volt egy mondatod: „ne csináljunk úgy, mintha normális országban élnénk.” Szerinted mitől lehetne normális ez az ország?

AR: Attól, ha nem kellene ilyen interjúkat csinálni velem. Attól például tök normális ország lenne. Ha arról beszélgetnétek velem, hogy mit állítok színpadra, de nem úgy, hogy annak milyen politikai vetülete van.

Folytatás a friss Narancsban!

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.