Miért érdekes, hogy hozzánk látogat az iraki felsőoktatási miniszter?

  • narancs.hu
  • 2024. július 26.

Belpol

Megfejtés: nem érdekes. Hacsak egyetlen dolog miatt mégis.

Nem túl sokatmondó közlemény a kormánytól, miszerint Budapesten van egy iraki miniszter.

Az oktatási kapcsolatok megerősítése érdekében együttműködési megállapodást írt alá Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára és Naim Abed Jaszer, az Iraki Köztársaság felsőoktatási és tudományos kutatási minisztere pénteken Budapesten – közölte az MTI.

Illés Boglárka az aláírás után tartott sajtótájékoztatón közölte, a megállapodás értelmében a Stipendium Hungaricum programban 2025 és 2027 között 100 iraki hallgatónak ajánlanak fel felsőoktatási ösztöndíjat Magyarországon.

Naim Abed Jaszer arról beszélt, hogy Irak is biztosít ösztöndíjakat magyar hallgatóknak, és bíznak benne, hogy a diákok kölcsönös cseréje a két népet összekötő kulturális hidat teremt, valamint pozitív hatással lesz a gazdasági kapcsolatokra is.

Hogy mi ebben az érdekes?

Hát ha más nem, legfeljebb az, hogy eszerint Irakban van felsőoktatással és kutatással foglalkozó önálló tárca. Budapestről ez nem mondható el: nálunk a Kulturális és Innovációs Minisztérium védnöksége alatt haldoklik a családügy a drasztikusan csökkenő születésszámokkal, a kultúra a színháztól a közművelődésig, az alap-, közép- és felsőoktatás kréta- és tanárhiányostul, szülőket fenyegető igazgatókkal és képzetlen óraadókkal és az átszervezésekkel és bizonytalanságokkal küzdő kutatásfejlesztés és a közigazgatás egy része.

Mindezt az a Hankó Balázs vezeti, aki hosszú ú-val írja azt, hogy „kultúrális”.

De legalább az egészségügy nem ennél a tárcánál van, mert... ja, várjunk, az meg a Belügyminisztériumhoz és annak exrendőr-vezetőjéhez került.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.