Csak egy kicsit csavar a valóságon
Naomi Alderman könyve, A hatalom az elmúlt évtized egyik nagy irodalmi sikere volt. A magyar megjelenés után Fülöp Zsófia írt róla recenziót, idézzük fel a cikket az Ásatás rovatban!
Kultúra
„Az internet tényleg felejt, de az Internet Archive talán emlékezni fog”
Az Internet Archive emberei egyszerre harcolnak cégekkel és a múltat eltörölni kívánó kormányokkal, mégsem adják fel céljukat: hogy viszonylag pontos képünk lehessen arról, mi jelent meg az interneten. Mark Grahammal, a Wayback Machine igazgatójával beszélgettünk archiválásról, támadásokról és az elhibázott webről.
Petr Zelenka ősbemutatója, klasszis és népszerű olvasmányok – A világirodalomé a főszerep a PesTexten
Május 7–10. között számos világhírű szerző látogat hozzánk.
Harminc év után összeállt a Forrest Gump stábja, de bármilyen innovatív az új filmjük, ez nem szólt nagyot
Robert Zemeckis rendező 30 év után ismét Tom Hanksszel és Robin Wrighttal készített filmet, a tavaly bemutatott Itt azonban bármilyen formabontó is, meg sem tudta közelíteni az 1994-es, 6 Oscar-díjat nyert filmklasszikus sikerét.
A való világban túlféltjük, az online térben magukra hagyjuk a gyerekeinket
Jonathan Haidt új könyve szerint a pokolba vezető út okostelefonnal van kikövezve, a Z generáció mentális rosszulléte pedig nem misztikus sorscsapás, hanem a digitális világ szabályozatlansága és a valóság túlszabályozása okozza.
Szálldogálni finoman
Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon.
Csongor és Tünde rajzfilm: új klasszikus helyett az irodalom teljes félreértése
Dargay Attila dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése, de kérdés, hogy kinek az ötlete volt infantilizálni a történetet.
Desperados Waiting for the Train
Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni).
Életvezetési tanácsok helyett egy középkorú nő életvallomása
Litkai Gergely Ónodi Eszter által játszott monodrámájában egy vállalati felső vezető és díjazott menedzser osztaná meg közönségével a hatékonyság hat parancsát, azonban már az első parancs, a „Ne bízz senkiben!” után elkalandozik a saját élete felé.
Crescendo úr
A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.
„Átalakult a szakmánk, nem tudjuk, hogy hová és mennyire nyúlik be a kultúrpolitika”
Hartai Petra, a Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntöt. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.
„Ezek több száz éves számok, ezért is lehet az az érzésünk, hogy időtlenek”
Nani Vazana énekes-dalszerző az utolsó zenészek egyike, aki a szefárd zsidók kihalóban lévő nyelvén, a ladinón ír dalokat. Mitől különleges a szefárd zene, mit köszönhet a Ponyvaregény a ladinónak, és hogyan ír az ember új dalokat egy veszélyeztetett nyelven?