Több piaccal segítene a felsőoktatáson Hankó Balázs

  • narancs.hu
  • 2024. július 26.

Belpol

A kulturális és innovációs miniszter cégek segítségével növelné a doktoranduszok számát.

„Az egyetemeinken és a kutatóhelyeinken van infrastruktúra. Kutatási infrastruktúra. Ki kell ajánlani ezt a kutatási infrastruktúrát a piacnak” – mondta a 444.hu beszámolója szerint Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, amikor a felsőoktatásról kérdezték Tusványoson. Hankó paradigmaváltásról beszélt a doktori képzéseknél, azt pedig helyesnek tartja, hogy a kutatók jelenleg „nem feltétlenül az egyetemeken vannak, hanem egy csomóan vannak kint az ipari szektorban”, a piacot pedig a doktoranduszok számának növeléséhez is segítségül hívná.

„Jó-e az a diplomadolgozat, vagy jó-e az a doktori munka, amelyet az egyetemen belül definiálnak? Jó lehet. De mi lenne, ha olyan doktori és diplomamunkák születnének, amelyeknél az adott piaci szereplőkkel való együtt gondolkodásban ott lennének azok a témák, amelyek mondjuk egy vállalatnak a pénzügyeivel vagy informatikai kérdéseivel kapcsolatosak?” – magyarázta a miniszter, hozzátéve, hogy a kutatók számának növekedéséhez az kéne, hogy több fiatal lépjen be doktoranduszként a vállalatokba.

A politikus beszélt az egyetemek modellváltásáról is, amibe szerinte az egyetemek döntése alapján léptek be, és a kormány tulajdonképpen csak felkarolta a szenátusok felől érkező javaslatot.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.