Semjén Zsolt, amikor a kórházi klímákról kérdezték: „Hahahaha! Ez borzasztó fontos!”

  • narancs.hu
  • 2024. július 26.

Belpol

Egyszerűen kinevette a kérdést.

Kinevette az RTL riporterét a KDNP főpapja, amikor a kórházi klímákról kapott kérdést Tusványoson. A miniszterelnök-helyettes arra, hogy mit gondol arról, hogy sok magyar kórházban a nagy kánikulában elromlottak a légkondicionáló berendezések, ami miatt szenvednek a betegek és műtéteket kellett elhalasztani, egyszerűen nevetett egy jóízűt.

Majd azt mondta, hogy abszurd, hogy a „világháború kérdése” helyett kórházi klímákról kérdezik a kormány tagjait. Mivel a világháború nem tört ki, Semjén pontosított, hogy Orbán Viktor „békemissziójára” utal. A miniszterelnök ugyanis a világháború elkerüléséért tárgyal.

Majd a kórházi klimatizálás kérdésének fontosságát az ő fiatalkori verseihez (!) hasonlítja. Például azt, hogy a Szent László Kórház transzplantációs osztályán 32 fokos szobákban voltak a gyerekek.

A kórházak helyzete Kásler Miklós ex-emberminiszter szerint sem fontos, 50 fokos műtőkben is lehet dolgozni.

Kulja András tiszás képviselő és sebészorvos szerint nem az a kérdés, hogy lehet-e 50 fokban operálni, hanem az, hogy túléli-e a beteg.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.