„Ukrajna lehetetlen helyzetbe hozza Magyarországot”
– csapott bele a lecsóba Gulyás Gergely, aki szerint ha a helyzet nem oldódik meg, üzemanyag hiány is lehet, de „egyelőre pánikra semmi ok, mert a tartalékok szintje magas”. Felemlítette, hogy a MOL partnere, az orosz Lukoil nem szerepel egyetlen uniós tiltólistán sem – a cég miatt Szijjártó Péter megzsarolta Ukrajnát –, ráadásul 2022 nyarán Magyarország mentességet kapott az orosz olajimport tilalma alól.
A kormányinfón részt vett Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter is, aki azt mondta: „Megsérti az európai uniós társulási megállapodás számos rendelkezését Ukrajna azzal, hogy korlátozza a kőolajszállítást.” A kormány most azt vizsgálja, hogy Ukrajna megsérti-e a WTO (Kereskedelmi Világszervezet) és az energiakarta szabályait. Ilyen sürgős intézkedést igénylő esetekben, a tagállamok kezdeményezésére, az Európai Bizottság három napon belül konzultációs eljárást kezd Ukrajnával. Amennyiben ez nem vezet eredményre, választott bírósági eljárás indulhat, amely számos válaszlépésre ad lehetőséget.
„Tudomásul kell venni, az EU gazdasági sikereinek része, hogy olcsó orosz nyersanyaghoz juthassunk” – mondta később kérdésre Gulyás Gergely.
Gulyás szóba hozta a migráció ügyében hozott európai uniós bírósági ítéletet is, ami bizonyítja, hogy a bíróság „elfogult” és „ellenszenvet érez Magyarországgal szemben.” Az Európai Bizottsággal szeretnének megállapodni az ügyben, de ha a megállapodás eredménye az lesz, hogy a külső határvédelem nem marad fenntartható, akkor Magyarország területét továbbra is „minden eszközzel meg fogjuk védeni”, azt azonban „nem tudjuk garantálni”, hogy a déli határon keresztül migránsok százezrei ne menjenek Ausztriába és Németországba.
Később a napi egymillió eurós bírság befizetésének módjáról is információ érkezett. Az ítélet meghozatalától van érvényben, erre pedig két lehetőség van: vagy befizeti Magyarország, vagy levonják a Magyarországnak kifizetett támogatásokból.
Bóka a magyar soros EU-elnökségről azt mondta, hogy a tanács első szakasza lezárult, a nyári szünet előtti utolsó esemény jövő héten hétfőn lesz. A miniszter az eddigi eredmények között említette, hogy sikerült a biztonsági és védelempolitikai ad hoc munkacsoportot állandóan működővé tenni, akárcsak azt, hogy a 2025-ös uniós költségvetésről elvi egyezség született, így az Európai Parlament megkezdheti a végleges verzió kialakítását.
Azt nem hozta szóba, hogy Orbán Viktor „békemisszióját” 26 EU-s tagállam helytelenítette, és a tagállamok másodvonalbeli képviselőiket küldik a magyar állam szervezte EU-s egyeztetésekre. A belga kormányfő pedig azt mondta Orbánnak: A soros elnökség nem azt jelenti, hogy te vagy Európa főnöke.
Könnyebben juthatnak államilag támogatott, elsősorban lakáscélú hitelhez a speciális adózási formát választók és a mezőgazdasági őstermelők, miután a bevételük felét jövedelemként számolhatják majd el a csok, a babaváró és a többi családtámogatási intézkedés felvételekor – jelentette be Vitályos Eszter. Az érintetteknek csak egy év társadalombiztosítási jogviszony kell az előírt két vagy három év helyett.
A felsőoktatási felvételekről azt mondta: akinek hibásan számolták a pontjait, az az Oktatási Hivatalhoz fordulhat.
Gulyás Gergely még nem tudja, hogy amennyiben a kormány nem vonja vissza a Szuverenitásvédelmi Hivatalról szóló törvényt, milyen szankcióra számíthat az EU részéről. Tegnap közölte Didier Reynders igazságügyi biztos, hogy a „szuverenitásvédelmi” törvény miatt blokkolhatják az uniós pénzeket.
Az egymilliárd eurós kínai hitel kapcsán Gulyás nem tudott tájékoztatást adni, a Pénzügyminisztériumhoz irányította a kérdező újságírót. Annyit elmondott, hogy infrastrukturális beruházásokra vették fel, és a normális pénzügyi gazdálkodás része, hogy több helyről vesznek fel hitelt, de a kamatszintről nem tudott nyilatkozni.
A brutálisan visszaeső születésszámokról szólva Vitályos Eszter arra utalt, még rosszabb lenne a helyzet a kormány családtámogatási rendszere nélkül: egy győrnyi gyerek hiányozna Magyarországról. Gulyás szerint a termékenységi mutató javult, mióta átvették a kormányzást.
A kórházakban nem működő klímák ügyében Gulyás azt mondta, természetes és mindennapos, hogy a nem akut műtéteket halasztják a hőmérséklet miatt, ezek aránya azonban az 1 százalékot sem érte el. Egy kórházi klímát nem lehet olyan gyorsan megjavítani, mint egy lakás klímáját. Kásler Miklós kijelentését – „Harminc évvel ezelőtt én 50 fokos műtőkben végeztem 10-12 órás műtéteket. Lehetséges volt, mert életmentő volt. Most ugyanez a helyzet.” – csak azzal kommentálta, hogy évtizedekkel ezelőtt nem volt lehetőség klimatizálják műtőkre. (Kulja András tiszás képviselő és sebészorvos a volt miniszter szavaira úgy reagált: nem az a kérdés, hogy lehet-e 50 fokban operálni, hanem az, hogy túléli-e a beteg.)
A MÁV-ot nem fogja megvizsgálni a kormány a késések miatt úgy, ahogy a légitársaságokat, mert a vasúttársaság helyzete az extrém hőmérséklet miatt vis maior helyzet.
A vasút korábban úgy kommentálta az ügyet, hogy hőségben meghibásodhatnak a túlkoros járművek, berendezések, sínek, és inkább a Volánbuszt ajánlotta az utasoknak.
