Folyóval, esővel, metállal és Lady Gagával nyílt meg a párizsi olimpia

  • narancs.hu
  • 2024. július 26.

Sport

Először rendeztek olimpiai megnyitót stadionon kívül, de az időjárás kicsit beleszólt.

Az olimpiák története során először vitték ki stadionból az ilyenkor szokásos megnyitóünnepséget Párizsban, és a péntek esti ceremóniát kvázi nyitott rendezvényként a Szajna folyó felett tartották, amit így összesen nagyájából 300 ezer ember nézhetett meg élőben. A delegációk hajókon érkeztek a rendhagyó felvonulásra, természetesen a hagyományoknak megfelelően az olimpiák atyjaként Görögország indításával. 

 
Emmanuel Macron francia elnök (j) és Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke (b) a 2024-es párizsi nyári olimpia megnyitóünnepségén 2024. július 26-án.
MTI/Czeglédi Zsolt
 

A nyitófilmben maga Zinedine Zidane fociisten szerepelt, megindult a füst- és fényjáték a Pont d'Iénán, hogy aztán nem sokkal később már maga Lady Gaga kezdjen bele az éneklésbe, természetesen francia sanzont énekelt el sok-sok táncossal. A dal címe amúgy Mon truc en plumes.

 
Fotó: Luca Bruno/MTI
 

 
Az esernyők is előkerültek
MTI/Czeglédi Zsolt 

A hajók között a legizgalmasabb természetesen a lángot vivő csónak volt, amin egy izgalmas maszkban lévő ember is állt azzal a céllal, hogy a teljes revü alatt lehessen találgatni, kit takarhat a maszk. Ez a fantom egy videón is ugrált kicsit a lánggal a kezében amúgy. Főleg azért volt feltűnő, hogy a történet felvételről van elmesélve, mert a felvett részeken tűzött a nap, miközben a valóságban Párizsban a műsor elején csepegett, aztán már tisztességesen esett, majd szakadt is kicsit az eső, aminek köszönhetően az esernyők is látványelemmé váltak a tömegben.

 
Fotó: Matthias Schrader / MTI
 

A zenés-táncos részt természetesen kánkán is színezte, ami viszont ennél is izgalmasabb volt, hogy a történelem során először lépett fel metálzenekar olimpiai megnyitón, a nálunk is kifejezetten népszerű francia Gojira kiabált/hörgött el egy dalt.

 

 

 Ezek után Aya Nakamura, francia-mali énekesnő hatásos belépővel éneklte el a Djadja nevű világhírű számát, nem sokkal később pedig egy Victor Hugo idézettel borzolták fel a köztévé szakértőinek kedélyállapotát:  „A szerelem szabadsága nem kevésbé szent, mint a gondolkodás szabadsága” – szólt az üzenet.

Műszakunk zárásakor Honduras, Hongkong után megérkeztek a magyarok is, laza 170 fős küldöttséggel. Böde-Bíró Blanka és Tóth Krisztián vitték a magyar zászlót. Középen volt Gyulay Zsolt, olimpiai bizottsági elnök is, első sorban a női kézis csapat, a hajó végében felbukkant Nagy László, egykori kézilabdázó is.

  

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.