Folyóval, esővel, metállal és Lady Gagával nyílt meg a párizsi olimpia

  • narancs.hu
  • 2024. július 26.

Sport

Először rendeztek olimpiai megnyitót stadionon kívül, de az időjárás kicsit beleszólt.

Az olimpiák története során először vitték ki stadionból az ilyenkor szokásos megnyitóünnepséget Párizsban, és a péntek esti ceremóniát kvázi nyitott rendezvényként a Szajna folyó felett tartották, amit így összesen nagyájából 300 ezer ember nézhetett meg élőben. A delegációk hajókon érkeztek a rendhagyó felvonulásra, természetesen a hagyományoknak megfelelően az olimpiák atyjaként Görögország indításával. 

 
Emmanuel Macron francia elnök (j) és Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke (b) a 2024-es párizsi nyári olimpia megnyitóünnepségén 2024. július 26-án.
MTI/Czeglédi Zsolt
 

A nyitófilmben maga Zinedine Zidane fociisten szerepelt, megindult a füst- és fényjáték a Pont d'Iénán, hogy aztán nem sokkal később már maga Lady Gaga kezdjen bele az éneklésbe, természetesen francia sanzont énekelt el sok-sok táncossal. A dal címe amúgy Mon truc en plumes.

 
Fotó: Luca Bruno/MTI
 

 
Az esernyők is előkerültek
MTI/Czeglédi Zsolt 

A hajók között a legizgalmasabb természetesen a lángot vivő csónak volt, amin egy izgalmas maszkban lévő ember is állt azzal a céllal, hogy a teljes revü alatt lehessen találgatni, kit takarhat a maszk. Ez a fantom egy videón is ugrált kicsit a lánggal a kezében amúgy. Főleg azért volt feltűnő, hogy a történet felvételről van elmesélve, mert a felvett részeken tűzött a nap, miközben a valóságban Párizsban a műsor elején csepegett, aztán már tisztességesen esett, majd szakadt is kicsit az eső, aminek köszönhetően az esernyők is látványelemmé váltak a tömegben.

 
Fotó: Matthias Schrader / MTI
 

A zenés-táncos részt természetesen kánkán is színezte, ami viszont ennél is izgalmasabb volt, hogy a történelem során először lépett fel metálzenekar olimpiai megnyitón, a nálunk is kifejezetten népszerű francia Gojira kiabált/hörgött el egy dalt.

 

 

 Ezek után Aya Nakamura, francia-mali énekesnő hatásos belépővel éneklte el a Djadja nevű világhírű számát, nem sokkal később pedig egy Victor Hugo idézettel borzolták fel a köztévé szakértőinek kedélyállapotát:  „A szerelem szabadsága nem kevésbé szent, mint a gondolkodás szabadsága” – szólt az üzenet.

Műszakunk zárásakor Honduras, Hongkong után megérkeztek a magyarok is, laza 170 fős küldöttséggel. Böde-Bíró Blanka és Tóth Krisztián vitték a magyar zászlót. Középen volt Gyulay Zsolt, olimpiai bizottsági elnök is, első sorban a női kézis csapat, a hajó végében felbukkant Nagy László, egykori kézilabdázó is.

  

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.