Folyóval, esővel, metállal és Lady Gagával nyílt meg a párizsi olimpia

  • narancs.hu
  • 2024. július 26.

Sport

Először rendeztek olimpiai megnyitót stadionon kívül, de az időjárás kicsit beleszólt.

Az olimpiák története során először vitték ki stadionból az ilyenkor szokásos megnyitóünnepséget Párizsban, és a péntek esti ceremóniát kvázi nyitott rendezvényként a Szajna folyó felett tartották, amit így összesen nagyájából 300 ezer ember nézhetett meg élőben. A delegációk hajókon érkeztek a rendhagyó felvonulásra, természetesen a hagyományoknak megfelelően az olimpiák atyjaként Görögország indításával. 

 
Emmanuel Macron francia elnök (j) és Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke (b) a 2024-es párizsi nyári olimpia megnyitóünnepségén 2024. július 26-án.
MTI/Czeglédi Zsolt
 

A nyitófilmben maga Zinedine Zidane fociisten szerepelt, megindult a füst- és fényjáték a Pont d'Iénán, hogy aztán nem sokkal később már maga Lady Gaga kezdjen bele az éneklésbe, természetesen francia sanzont énekelt el sok-sok táncossal. A dal címe amúgy Mon truc en plumes.

 
Fotó: Luca Bruno/MTI
 

 
Az esernyők is előkerültek
MTI/Czeglédi Zsolt 

A hajók között a legizgalmasabb természetesen a lángot vivő csónak volt, amin egy izgalmas maszkban lévő ember is állt azzal a céllal, hogy a teljes revü alatt lehessen találgatni, kit takarhat a maszk. Ez a fantom egy videón is ugrált kicsit a lánggal a kezében amúgy. Főleg azért volt feltűnő, hogy a történet felvételről van elmesélve, mert a felvett részeken tűzött a nap, miközben a valóságban Párizsban a műsor elején csepegett, aztán már tisztességesen esett, majd szakadt is kicsit az eső, aminek köszönhetően az esernyők is látványelemmé váltak a tömegben.

 
Fotó: Matthias Schrader / MTI
 

A zenés-táncos részt természetesen kánkán is színezte, ami viszont ennél is izgalmasabb volt, hogy a történelem során először lépett fel metálzenekar olimpiai megnyitón, a nálunk is kifejezetten népszerű francia Gojira kiabált/hörgött el egy dalt.

 

 

 Ezek után Aya Nakamura, francia-mali énekesnő hatásos belépővel éneklte el a Djadja nevű világhírű számát, nem sokkal később pedig egy Victor Hugo idézettel borzolták fel a köztévé szakértőinek kedélyállapotát:  „A szerelem szabadsága nem kevésbé szent, mint a gondolkodás szabadsága” – szólt az üzenet.

Műszakunk zárásakor Honduras, Hongkong után megérkeztek a magyarok is, laza 170 fős küldöttséggel. Böde-Bíró Blanka és Tóth Krisztián vitték a magyar zászlót. Középen volt Gyulay Zsolt, olimpiai bizottsági elnök is, első sorban a női kézis csapat, a hajó végében felbukkant Nagy László, egykori kézilabdázó is.

  

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.