Székely Zója indul a pódiumedzésen megsérült Kovács Zsófia helyett az olimpián

  • MTI/narancs.hu
  • 2024. július 26.

Sport

Jóváhagyták az indulást a szerencsétlen baleset után.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közlése szerint jóváhagyták Székely Zója indulását, így ő képviseli majd az országot a felemáskorláton a párizsi olimpián – írja az MTI.

A MOB és a Magyar Torna Szövetség (MATSZ) azután kezdeményezte Székely nevezését, hogy Kovács Zsófia a csütörtöki pódiumedzésen megsérült. A végső szót a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a Nemzetközi Torna Szövetség és a párizsi szervezőbizottság mondta ki.

Az MATSZ és az MOB egy korábbi pénteki közleménye szerint a tornásznak a szeptemberben keresztszalag-szakadás miatt műtött térde sérült meg, a háromszoros Európa-bajnok péntek reggel MRI-vizsgálaton vett részt a Párizsban. Az eredmény ismeretében a magyar orvosi team úgy döntött, hogy Kovács térdfájdalmai miatt nem indulhat a versenyen vasárnap.

„Az volt a feladatom, hogy a keret kiutazásáig, vagyis hétfőig legyek top formában.”

– mondta Székely a szövetség honlapján.

A tornászt péntek reggel tájékoztatották, van lehetőség a cserére, és indulhat az olimpián. Minden tőle telhetőt megtesz, hogy a lehető legjobb formáját hozza, és mentálisan is készen álljon.

„Talán a mentális része a nehezebb, hiszen sokszor napról napra, percről percre változott a helyzet, és még most is ez van. Hétfő óta is edzek, csak már nem csináltam gyakorlatokat. Ahogy megkaptam a hírt, azonnal mentem a terembe, csinálom újra a gyakikat, de ebben a sportban pár nap kiesés is sokat számít. Ma még edzés és ügyintézés vár rám, felszerelést is kapok, és holnap irány Párizs. Az élet, a sors megadta ezt a lehetőséget, szeretnék élni vele, persze jobb lett volna, ha nyugodt körülmények között tudok készülni, főleg mentálisan, de az adott szituációhoz képest így is megpróbálom a lehető legjobb gyakorlatot bemutatni.”

(Címlapképünkön: Kovács Zsófia edzés közben. Fotó: MTI/Illyés Tibor)

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.