A Pesti Srácok véleménycikkben áll ki a Puzsért megütő Ábrahám Róbert mellett

  • narancs.hu
  • 2024. július 20.

Belpol

A felek különbözőképp emlékeznek a történtekre. 

Szombat délelőtt írta meg a Telex, hogy évek óta tartó oda-vissza üzengetés után péntek délután tettlegességig fajult Puzsér Róbert és Ábrahám Róbert, a Pesti Srácok egyik újságírójának konfliktusa.

Ábrahám ököllel arcon ütötte Puzsér Róbertet, miután az egy általa „szatirikus gúnyiratnak” nevezett Facebook-posztban úgy írt magukról, mintha szexuális viszonyuk lett volna, és most a nyilvánosság előtt szakítana a Pesti Srácok újságírójával. Puzsér a posztban azt kérte Ábrahámtól, hogy „ne zaklass tovább, soha többé nem akarlak látni, ne várj rám a parkolóban, és ne somfordálj a házam körül!”

Puzsér Róbert a hírportálnak azt mondta, hogy Ábrahám Róbert kért tőle találkozót. A Tűzoltó utcában találkoztak, ahol állítása szerint a Pesti Srácok újságírója azt kérte Puzsértól, hogy üljön be a fekete Mercedesébe. „Természetesen nem szálltam be, ezért sértegetni meg ráncigálni kezdett, azt magyarázta nekem, hogy »a gyerekeim azt olvassák, hogy az apjuk buzi«, aztán ököllel pofán csapott”. Elmondása szerint az ütést nem viszonozta, hanem amikor Ábrahám végül elengedte a karját, ott hagyta a Pesti Srácok újságíróját. Ezután elment a rendőrségre, hogy feljelentést tegyen.

A BRFK a híroldal megkeresésére azt írta, hogy „az Ön által említett esettel kapcsolatban a BRFK IX. Kerületi Rendőrkapitányság folytat nyomozást, melynek során egy férfit súlyos testi sértés bűntett kísérlete miatt hallgattak ki gyanúsítottként”.

Ábrahám Róbert azonban máshogy emlékszik a történtekre, szerinte Puzsér nem egyedül ment a találkozóra, hanem egy „kis sráccal együtt lépett ki a kapun”, aki távolról kamerázta az egészet (Puzsér ezt az esetről beszámoló lap megkeresésére tagadta, szerinte nem készült felvétel). Mint a posztjában írja, „… közben oldalra fordulva láttam, hogy a kis barátja továbbra is veszi, és arra kértem, hogy ne játssza magát tovább a kamerának, hanem vagy üljünk be az autóba, vagy keressünk egy helyet, de ne csináljon jelenetet. Ekkor még inkább a kamerának játszva el akart viharzani – hiszen a felvétel már megvolt, hogy ő feszengve odaállt –, én pedig a keze után nyúltam, hogy azért hadd mondjam már végig, amit elkezdtem. És ekkor a meglökte a kezemet, amire reflexszerűen felpofoztam, ő pedig sikítani kezdett. Majd elszaladt a rendőrségre.”

Telex szombat délután újabb hírrel jelentkezett a Puzsér-Ábrahám párharc kapcsán, ebből kiderül: a Pesti Srácok oldalán szombaton megjelent egy véleménycikk az üggyel kapcsolatban. „A tűréshatáron túl – Vélemény!!!!” című, Kertész Dávid által jegyzett írás úgy kezdődik, hogy

„vannak, akik azt hiszik bármit megtehetnek, mert a nyilvánosság mellettük van. Puzsér Róbert ennek az iskolapéldája, hiszen félrecsúszott életét azzal próbálja kompenzálni, hogy magát piedesztálra emelve néz le és sérteget mindenkit. Amíg szembe nem jön a valóság. El lehet ítélni az erőszakot, de az erőszak nem a pofonnal kezdődik”.

A publicisztikában a szerző arról ír, hogy „az erőszak azzal a pofátlan hergeléssel kezdődött, amivel Puzsér évek óta uszította Robi ellen az érte rajongó hordáját”, többek között „tőzegszedőzte, cigányozta, zsidózta, legutóbb pedig, nem tudni milyen állapotban, de egy egészen elképesztő baromsággal támadta be a közösségi médiában. Azzal, hogy Robi tulajdonképpen az ő ex-melegpajtija”. Kertész szerint „Ábrahám Robi családos ember. Apa, férj és mindkettőben jó”, Puzsér ellenben „megrázta a pofonfát, és a fejére hullott a gyümölcs”.

A véleménycikk úgy zárul, hogy

„a közbeszéd elképesztően erőszakos, gyűlölettel és erőszakkal teli. Ezen változtatni kell, és valóban nem az hozza el a változást, ha a pofonok nem csak a virtuális térben sülnek el. De van az a pont, ami felett már nem lehet tovább tűrni.

Ábrahám Robit személyében, családja és a teljes nyilvánosság előtt gyalázta már évek óta Puzsér, ha az ember férfiból van, akkor egy idő után nem tud tűrni. A jobboldal ugyanis türelmes, ahogy Robi is, de ha örökké eltartjuk a kisujjat, akkor egy idő után letörik, néha ökölbe szorul a kéz.”

A híroldal megkereste a Pesti Srácok főszerkesztőjét, Huth Gergelyt, hogy megkérdezzék, mi az véleménye az ügyről, egyetért-e a lapjában megjelent véleménycikkel, továbbá, hogy lesz-e következménye Ábrahám Róbert támadásának. Amint választ kapnak, frissítik a cikket.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.