Áder János költői szavakkal ecsetelte, hogy a víz az úr

  • narancs.hu
  • 2019. április 26.

Lokál

„Kékes fehérség és a vízfelszínen tükröződő fény és árnyék impresszionista varázsa..."

Vizúr János és Kércz Tibor a víz témájában készített színes fotóiból Álmodó vizek címmel nyílt kiállítás  a Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol bemutatták az azonos címmel megjelent albumot is.

A kiállítást Áder János nyitotta meg, az MTI tudósítása szerint e szavakkal: „A víz misztériumát tárja a közönség elé Vizúr János és Kércz Tibor fotókiállítása és a most megjelent fotóalbum képei is.
A képek segítségével érzékelhetjük az óceán csendjéből kibomló végtelenséget, a tengerzúgásban lefojtott hatalmas erőt, a sarkköri jégvilág absztrakt képződményeinek kékes fehérségét és a vízfelszínen tükröződő fény és árnyék impresszionista varázsát".

Ader János és Vizúr János

Ader János és Vizúr János

Fotó: MTI-Máthé Zoltán

Áder kiemelte, hogy az elmúlt időszakban a természet többször figyelmeztetett bennünket felelőtlen döntéseink következményeire. Mint mondta, tájfunok, hurrikánok, évszázados rekordokat döntő aszályok drámai következményei láthatók a felvételeken, és szót e jtett arról is, hogy
a jégolvadás miatt bekövetkezett tengervízszint-emelkedés drámai hatással lesz az öt kontinensre.

A NASA becslésében 65 centiméter tengervízszint emelkedést jósol a századfordulóra, de ennél sokkal pesszimistább tudományos előrejelzések is léteznek ma már – mondotta a köztársasági elnök.

Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója ehhez annyit fűzött, hogy a május 31-ig látható tárlaton a vizek legkülönbözőbb formái, halmazállapotai és a vízhez kapcsolódó jelenségek fedezhetők fel.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.