Sylvain Chomet a francia és egyben az európai animáció egyik legismertebb, legünneltebb figurája. Első filmjét, az 1996-os Az öreg hölgy és a galambok című rövid animációját egyből Oscarra jelölték. Ez egy éhes párizsi csendőrről szól, aki galambnak öltözik, hátha neki is csurran-cseppen valami a madarakat etető öreg hölgytől.
Ettől is nagyobbat szólt azonban első, mára kultikussá vált egészestés animációja, a Belleville randevú – Francia rémes. Ennek főszereplője egy túlbuzgó nagymama, Madame Souza, akinek unokáját a Tour de France-ról rabolják el. A mama azonban mentőakciót indít, amelyben egy zenészhölgytrió is a segítségére lesz. Ezt már a legjobb animációk között versengett az Oscaron, de szintén jelölték a Belleville Rendez-vous című betétdalát – mivel ennek szövegét is Chomet írta, így két filmjével máris háromszoros Oscar-jelöltté vált.
Chomet második nagyjátékfilmje talán még az előzőnél is jobb lett, ez volt a 2010-es Az illuzionista, amely egy hanyatlóban lévő bűvész gyönyörű, melankolikus története; élete akkor változik meg, amikor Skóciában találkozik egy Alice nevű kislánnyal. A filmet Chomat Jacques Tati 1956-os, megvalósulatlan forgatókönyve alapján írta. Az Oscaron végül az elmúlt két évtized talán legjobb animációjától, a Toy Story 3-tól kapott ki.
Chomet azóta 2013-ban Attila Marcel címmel egy játékfilmet is jegyzett, de tavaly visszatért az animációhoz, és elkészítette harmadik animációs moziját Egy csodálatos élet címmel. Ez Marcel Pagnol filmes-drámaíró visszaemlékezésein alapul, aki 1931-ben Korda Sándorral közösen készítette az első jelentős francia hangosfilmet.
A filmet most végre itthon is megnézhetjük, ez lesz ugyanis a 23. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál nyitófilmje. A vetítés március 25-én, szerdán 19 órától kezdődik az Urániában, jegyek ide kattintva vásárolhatóak.
A fesztivál versenyprogramjában öt új, egész estés animáció, valamint 23 rövidfilm és 17 gyerekfilm indul a zsűri fődíjáért. A versenyprogram mellett további hat animációs játékfilm mutatkozik be. Többek között látható majd a Labirintus című japán film, mely egy középiskolás lányról szól, akinek a valós énjét egyszer csak átveszi a telefonjából előugró digitális alteregója. Szintén nézhető majd az Allah nincs lekötelezve című francia animáció; ebben egy tízéves guineai árva kislány mesél a törzsi háborúk világáról. Hasonlóan izgalmasnak ígérkezik az Isten kutyája című lett-amerikai film, ami egy 17. századi falu életét mutatja be. A balti filmesek az idei Anilogue-on kiemelt szereplők lesznek: a tavaly az Oscart is elnyerő Áradás után hatalmas figyelem övezi az itteni alkotókat, akiknek a legújabb generációja most a magyar nézők előtt is bemutatkozik.
Emellett rengeteg rövidfilm nézhető majd (köztük például az idei Magyar Filmszemlén díjazott Kutyafül Vácz Pétertől), a visegrádi országok együttműködésében pedig a fesztivál nemzetközi animációs workshopot is tart fiatal filmesek számára, és a Dot & Line kulturális portállal együttműködve animációs kritikaírói műhelyre is várja magyar diákokat.
A 2003-ban indult Anilogue Budapest legrégebbi nemzetközi független filmfesztiváljának számít, olyan hagyományossá vált programokkal, mint az ultrarövid animációk vetítése, vagy a fesztivál zárógáláját követő, késő éjszakába nyúló, sokak által eleve pizsamában látogatott animációs filmmaraton, az Animált éj.
A 23. Anilogue fő helyszínei Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Magvető Café, Bécsben a Topkino és a Schikaneder mozi. További információk az Uránia és az Anilogue honlapján olvashatóak.
