A legmenőbb magyar reménytelen küzdelme a maszkviseléssel

Publicisztika

Maszkban – nemzeti színűben – tanácskozott Orbán Viktor. Az operatív törzs többi tagján is engedelmesen ott a takarás. Eddig ez egyáltalán nem volt egyöntetű, kormányülésen sem készült ilyen kép. Most meg csodák csodája, mindenkin volt. Látta bárki valaha így Pintér Sándort?

Tegnap lengette be Orbán Viktor, hogy most aztán a maszkviselésen lesz a hangsúly. S máris megtörtént a csoda!

Mit is hallottunk tavasszal? "Egészséges embernek semmiféle maszkra nincsen szüksége" – mondta Müller Cecília, országos tiszti főorvos március 20-án. Hat nappal később: "A maszkot az viselje, akinek feltétlenül szükséges, viszont ha valaki abban érzi magát biztonságban, vegye fel, de helyesen." Összhangban azzal, amit addig kommunikáltak. Legfeljebb cöccögve közölték, hát jó, aki annyira akar, hordjon maszkot. (Bár ezek a ravasz patikusok meg más árusok ugye nagyon felemelték az árakat, még ilyet!)

Hanem aztán

Orbán Viktor pár nap múlva,

március 30-án az országházban egy kérdésre felelve azt mondotta: "Minden eszközt, ami rendelkezésre áll, fölhalmozunk ma a kórházakban, hogy a kórházakon lévő terhelést tudjuk kivédeni. S egyébként mindenki más magánszemély pedig magánforgalomból tud – ha tud – vásárolni maszkot, vagy készít, mint ahogy ezt én is csináltam, otthon, szükség esetére. Tehát azt tudom mondani önnek, hogy akkor tudok egy szabály bevezetni kényszerítő erővel, akkor tudom bevezetni, hogyha meg tudom teremteni a betartásnak a föltételeit. Ma nem tudom garantálni a magyaroknak, hogy lesz annyi maszk az országban, amit patikai forgalomban meg tudnak vásárolni, s így mindennap hozzá fognak jutni. Ezért kérem őket, hogy viseljenek maszkot, de nem tudom garantálni ennek a föltételeit, ezért elő sem írhatom kötelezettségként. Így állunk."

És mit hallottunk már másnap Müller Cecíliától? Ezt: "Értelemszerűen a betegellátók, az egészségügyi dolgozók, rendvédelmi szervek, tehát

megvan a sorrendje és a hierarchiája annak, hogy kinek van ezekre szüksége.

Amennyiben egy biztonságérzetet nyújt a viselőjének a maszk, akkor tegye, de helyesen tegye." És már nem is csak az, akinek feltétlenül szüksége van rá, ugyebár.

Szóval miután a miniszterelnök varrt magának egyet, már ajánlatos lett. Csak nincs elég. Ám a beismerés után nagyjából egy héttel arról tájékoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az országgyűlés szakbizottságát, hogy csaknem 31 millió maszk (valamint 133 ezer teszt és 152 lélegeztető gép) érkezett Magyarországra. Továbbá arról is beszámolt, hogy "Sátoraljaújhelyen már szerelik azt a kínai gépsort, amely a napokban megkezdi működését, és havonta 2,8 millió maszkot tud gyártani" – adta hírül akkor az MTI. Amiről kiderült – Hadházy Ákos, független parlamenti képviselő szívós munkálkodása révén –, hogy az a több millió valójában legfeljebb 450 ezer, már ha folyamatosan működik a gép.

Most meg úgy állunk, eszerint így is összejött annyi, hogy a miniszterelnök – nyilván szigorúan egyes szám első személyben, ahogy szokta – végre tudja garantálni, hogy betartassák az előírásokat. Föl is vett rögtön egyet, a nemzeti trikolórral fedve a száját. Büszke magyar ezt hordja akkor is, ha az általa éppen (covid-szempontból) csúcsra járatott országban csaknem ezer beteget szűrtek ki egyetlen nap alatt. Pedig a tesztek elvégzésének szigorú követelményei vannak, vagy – maszek alapon – szigorú költségei. Majd hatósági áras lesz, ne nyerészkedjenek a szolgáltatók, irgum-burgum. Ám feltehetően szükség van rájuk, különben nyilván tárt karokkal várná (ingyen) a gyanúsakat, az óvatosakat, a felelősségteljeseket (hogy ne fertőzzenek meg senkit), de talán még a karanténból szabadulni akarókat is – hiszen a cél a gazdaság működőképességének a fenntartása – az állami egészségügy. Vagy nem.

Orbán Viktor, a legmenőbb magyar

Orbán Viktor, a legmenőbb magyar

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

 

Szigorítják a maszkviselést, pontosabban…

hogyan is mondta a miniszterelnök?

Szerdán ül össze a kormány, és azt a kevés szabályt, amelyet a maszkviselésre előírtak, érvényesíteni is tudják. Rajta – láttuk – mostantól nem múlik. Alighanem viseli majd (UEFA-szabály, az pedig szent) a szeptember 24-i európai Szuperkupa-döntőn, ahova húszezer szurkolót várnak, köztük több ezer külföldit, méghozzá olyanokat (németeket, spanyolokat), akik be nem tehetnék egyébként a lábukat Magyarországra a járvány miatt). Lázmérés is lesz. Az iskolákban csak október elsejétől. Úgy látszik, rövid volt a nyár, erre még nem tudtak felkészülni. Hogy maszkot is osztanának a diákoknak, hogy ne kelljen azt a szülőknek venniük, arról nem esett szó.

Egy felirat mindenesetre már foglalt. Az már a jó ízlés határát tán át is lépve a miniszterelnöké. Legmenőbb magyar ugyebár csak egy lehet. Csak menne már…

Figyelmébe ajánljuk

India Trip

Ha van zenekar, amely a Beatles munkásságából a pszichedelikus indiai vonulatot tette magáévá, az a Kula Shaker. A magyar fül számára hülye nevű angol együttes szívesen használ egzotikus keleti hangszereket, és a szövegeket néha szanszkrit nyelven szólaltatja meg Crispian Mills frontember.

A szivárgó szellem

  • Nemes Z. Márió

Petőcz András egy 1990-es jegyzetében írta Erdély Miklósról, hogy valójában nem halt meg, mert tanítványaiban él tovább, így az őt vállalók közösségének sikerei valójában az ő sikerei.

Más ez a szerelem

Horesnyi Balázs kopott ajtókból álló, labirintusszerű díszlete, a színpad előterében egy kis tóval, a színpad közepén egy hatalmas függőággyal, amelyben fekszik valaki, már a nézőtérre belépve megelőlegezi a csehovi hangulatot. A zöldes alaptónusú, akváriumszerűen megvilágított játéktér világvégi elveszettséget és tehetetlenséget sugall, jelezve, hogy belépünk az ismert csehovi koordináta-rendszerbe. Szabó K. István rendezése azonban tartogat néhány meglepetést.

A szabadság ára

Egy képzeletbeli, „ideális” családban a lehetőségekhez mért legjobb anyagi és érzelmi környezetben felnevelt gyerekek évtizedekkel később „visszaadják”, amit kapnak: gondoskodnak az idős szüleikről. Csakhogy a valódi családok működése nem minden esetben igazodik az elvárt képlethez.

Orbán Viktor, mint a háború egyik kutyája

A miniszterelnök és a köre továbbá a háború vámszedője és haszonélvezője is, hiszen az orosz energiahordozók folyamatos vásárlásával nemcsak a háborús bűnös Putyin birodalmi törekvéseit dotálja, hanem a beszerzési és eladási ár közötti különbség lefölözésével és megfelelő helyekre juttatásával a saját hatalmát is erősíti.

Oroszlán a tetőn

A cseh központi bank (Česká národní banka) az idén ünnepli száz­éves jubileumát, jogelődje, a cseh­szlovák jegybank ugyanis 1926-ban alakult meg. Működését háborúk, megszállások, rendszerváltások, az ország szétválása és pénzügyi válságok kísérték. A jegybank épületének tetején levő oroszlán és férfialak a független államiság, a stabilitás, a nemzeti identitás és a pénzügyi önállóság szimbólumai. Az oroszlánt a mindenkori politikai hatalom több alkalommal „ketrecbe” zárta, a korona a kormány kiszolgálójává vált.

Levegő a cintányérok között

Akkor vitte el a kincstár a szolidaritási hozzájárulás első részletét az önkormányzatoktól, amikor alig van bevételük. Ez abszurd helyzeteket idézett elő, Szentes például folyószámlahitelből tudta befizetni ezt a pénzt. Gulyás Gergely miniszter szerint ilyen a közteherviselés, nem kell sápítozni.