Csütörtökön kezdi meg az olimpiarendezésről szóló fővárosi népszavazási kezdeményezéséhez kapcsolódó aláírásgyűjtést a frissen alakult Momentum Mozgalom. A magukat „politikai árváknak” nevező fiatalok nem általában az olimpia és a sportok ellen kívánnak fellépni. Szerintük nincs kellő tervezés a 2024-es pályázat mögött és Magyarország jelenleg nincs abban a gazdasági, társadalmi helyzetben, hogy olimpiát rendezhessen. Fontosabb az olyan problémák megoldása, amelyek az egészségüggyel, az oktatással, a lakhatással, a vidéki infrastruktúrával és általában a megélhetéssel kapcsolatosak.
| ||
A Momentum Mozgalom nem kifejezetten az olimpiai pályázat ellen szerveződött, az egy olyan ügy, amely alkalmas a kormánnyal szembeni általános elégedetlenség kifejezésére, hiszen a „stadionok helyett kórházakat” már korábban is közszájon forgó panel volt. A népszavazási aláírásgyűjtés ráadásul olyan széles körű mozgósítási akció, amely valódi láthatóságot biztosít egy kezdeményezésnek. A nyilatkozatok alapján 3-400 aktivista jelentkezett eddig a Momentum Mozgalomnál, ami elegendő az utcai kitelepülésre, aláírásgyűjtésre. Így hatásosabb köztéri, közéleti jelenlét érhető el, mint egy egyszeri tüntetés révén, noha az előbbi nagyobb egyéni befektetést kíván meg. A népszavazáshoz szükséges 138 ezer aláírást azonban még így is nagy kihívás 30 nap alatt összegyűjteni, bár több ellenzéki párt (LMP, Együtt) jelezte, hogy beszáll a gyűjtésbe. Még az sem biztosítja ugyanakkor a sikeres népszavazást, ha sikerül összegyűjteni a megfelelő számú aláírást. Bár Budapesten többen vannak az ellenzéki szavazók, a fővárosiak jellemzően magasabb arányban támogatják az olimpiarendezést.
A népszavazási kezdeményezés sikerén túl már önmagában a szervezet megjelenése is nagy érdeklődést váltott ki, amit nemcsak a sajtóban való jelenlétük, de az egyéni felajánlások száma is jelez. A Momentum Mozgalom több olyan megkülönböztető jeggyel is bír, ami indokolttá teszi ezt az érdeklődést. Az új szervezet vezetői tudatosan hangsúlyozzák a csoport generációs jellegét. Gyakran hivatkoznak arra, hogy ők már a rendszerváltás után születtek, már demokratikus keretek között szocializálódtak. Ezt erősíti az olimpia helyett a jövőbe való befektetésről szóló üzenet is. A fiatalsághoz ráadásul olyan fogalmakat szokás társítani, mint a romlatlanság, energikusság, ami hitelességet biztosít egy ilyen kezdeményezésnek. Érdemes azonban megjegyezni, hogy nem feltétlenül csak a fiatalok tudják megszólítani kiábrándult társaikat. A 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban a demokrata jelöltségét küzdő, akkor 74 éves Bernie Sanders volt a fiatalok kedvence. A generációs érdemre való hivatkozás ugyanakkor előrevetíti az olyan korosztályi harcokat, amelyek alternatív hálózatok kiépítéséről és egymás kiszorításáról szólnak.
| ||
A Momentum Mozgalom sikeréhez továbbá az is hozzájárulhat, hogy nem idegenkednek a politikától. A népszavazási aláírásgyűjtés során elfogadták az összes párt, így a liberális és baloldali ellenzékiek mellett a Jobbik és kiábrándult fideszesek segítségét is, noha továbbra is függetlenek kívánnak maradni tőlük. Hosszú távon pedig maguk is azt jelölik meg célként, hogy párttá alakulva akár már 2018-ban induljanak a választásokon. Ez fontos különbség pl. a Tanítanék Mozgalomhoz képest, amely pusztán egy meghatározott szakpolitikai pályán kíván aktív maradni, mégis sokan egy új pártpolitikai erő megjelenését várták tőle. A Momentum Mozgalom ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy nem kívánnak ideológiai kérdésekkel foglalkozni. Ennyiben mások, mint a 2012–13-as hallgatói tüntetésekből és a Hallgatói Hálózatból kinőtt, korábban az Alkotmány Nem Játék csoportot is részben alkotó, szintén fiatalokat tömörítő aktivista hálózat. Az utóbbira jellemző egy markáns újbaloldali attitűd, ugyanakkor a Momentum sem kerülheti el, hogy – ha nem is ideológiai, de - értékvitákban állást foglaljon.
A Momentum Mozgalom tehát ügyesen hivatkozik generációs előnyére, tudatosítja, hogy Magyarországon pártközpontú a politikai cselekvés és jellemző választói elvárás a pragmatikus, tehát ideológiamentes politika. Mindezek mellett a Momentum tagjai egy szociológiailag jól körülírható csoporthoz (fiatal, fővárosi, többgenerációs diplomás) tartoznak. Ez előny lehet a kezdeti szakaszban, amikor fontos a szoros összetartás, ugyanakkor a szélesebb választói mozgósítás érdekében el kell kerülniük azt, hogy végül politikai szubkultúrává, szektává váljanak. A Momentum dolgát végül az is megnehezíti, hogy már így is széles a kínálat az ellenzéki térfélen. Bár úgy nyilatkoztak, hogy egyelőre nem kívánnak foglalkozni az összefogás és az előválasztás kérdésével, előbb-utóbb meg kell fogalmazniuk a viszonyukat a többi ellenzéki politikai erővel.
