Nők Menete Washingtonban: tüntetés az érzéketlenség ellen

  • Mikecz Dániel
  • 2017. január 24.

Liberális szemmel – Republikon

Az amerikai történelem talán legnagyobb tüntetésén 3 millióan masíroztak Trump ellen. Mégsem lehet belőle tartós mozgalom, mert követeléseiből hiányzik egy fontos elem.

A hétvégén, Donald Trump elnökségének első napján tartották meg civil szervezetek a Nők Menete Washingtonban (Women’s March on Washington) című rendezvényt. A szervezők szerint a kampány során sok közösséget ért szóbeli inzultus, így a nőket, bevándorlókat, őslakosokat, muszlimokat, a fekete és barna bőrű embereket, a szexuális támadások túlélőit, valamint a fogyatékossággal élőket. A marginalizált csoportok és az emberi jogok védelmében kívántak üzenni a felvonulással a tiltakozók az új kormánynak.

Washingtoni utcakép

Washingtoni utcakép

Fotó: MTI/EPA

A névválasztás tudatosan utal a polgárjogi mozgalom által 1963-ban szervezett Menet Washingtonban (March on Washington) tüntetésre, amely során az ifjú Martin Luther King elmondta: „Van egy álmom.” A beszámolók szerint kb. félmillióan vettek részt a washingtoni rendezvényen, továbbá 3 és 5 millió közé teszik a párhuzamosan, az Egyesült Államok és a világ többi városában, így Budapesten is szervezett szimpátiatüntetéseket. Egyes beszámolók és hazai értékelések azt emelték ki, hogy a 402 partner szervezet közül 60 kapott már támogatást Soros Györgytől, noha a tüntetések külső befolyásolásának vannak korlátai.

A vonulás szervezői nem elégedtek meg azzal, hogy egyszer kifejezték véleményüket az új kormányról, hanem az elkövetkező 100 napban 10 különböző akciót szerveznek az általuk fontosnak tartott témákban. A nők felvonulása tehát az aktivisták szándéka szerint egy szélesebb, hosszabb ideig tartó mozgósítási hullámmá nőheti ki magát. Kérdés, hogy állandósulnak-e a kisebb-nagyobb tüntetések Trump elnöksége ellen, valamint milyen hatással lehetnek ezek a tiltakozások. Az előző republikánus elnök, George W. Bush a 2000-es évek elején aktív globalizációkritikus mozgalom számára az igazságtalannak tartott neoliberális gazdaságpolitika, a konfliktusos, háborús külpolitika ikonjává vált. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a globalizációkritikus mozgalom súlypontja Európába került, ahol állandósultak a háborúellenes demonstrációk. Budapesten is folytak globalizáció- és Bush-ellenes tüntetések 2006-ban, amikor az akkori elnök Magyarországra látogatott. Az Obama-adminisztráció idején sokat változott az Egyesült Államok megítélése, azonban ebben az időszakban sem maradtak el a tiltakozások. A 2008-as Obama-kampányban mozgósított, később csalódott demokrata szimpatizánsok szervezték az Occupy Wall Street mozgalmat, ami az egyre szélesedő társadalmi egyenlőtlenségekre, a megfelelő képviselet hiányára, a demokratikus deficitre és a pénzügyi válság igazságtalan kezelésére kívánta felhívni a figyelmet.

Madonna a washingtoni színpadon

Madonna a washingtoni színpadon

Fotó: MTI/AP

A múlt heti nők menete, az Occupy Wall Street mozgalom és a 2000-es évek globalizációkritikus mozgalma mind kötődnek bizonyos szinten az amerikai baloldalhoz, akár követeléseik, akár az aktivista hálózatok, akár a tüntetéseken használt jelképek, vizuális elemek szintjén. A nők menete azonban olyan jellemzőkkel bír, amelyek alapján nem valószínű, hogy a korábbiakhoz hasonló tüntetési hullám kezdődne meg.

A legfontosabb különbség, hogy az eredeti nők menete felhívás nem fogalmaz meg semmilyen gazdasági követelést. A globalizációkritikus mozgalomban a déli szegény országok és a gazdag északiak aktivistái találtak egymásra egy igazságosabb globális elosztásért küzdve. Az Occupy Wall Street esetében talán nem is kíván magyarázatot a gazdasági jelleg. Még az előképnek tartott 1963-as fekete polgári jogi tüntetés eredeti címe is az volt, hogy Menet Washingtonban a munkáért és a szabadságért (March on Washington for Jobs and Freedom), az emberi jogi követelések tehát gazdaságiakkal társultak. Az emberi jogok ugyanis keveset érnek, ha gazdaságilag marginalizált egy csoport, valamint a gazdasági érdekek érvényesítéséhez szükség van az alapvető jogokra. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a nők menetének nincs gazdasági dimenziója, célja a különböző politikai identitások védelme, az arra érzékeny beszédmód fenntartása. Ezzel a tüntetések arra a kérdésre sem reflektálnak, hogy milyen társadalmi folyamatok vannak a Trump-jelenség mögött, milyen munkát kell elvégeznie ahhoz az amerikai liberálisoknak és baloldaliaknak, hogy megfelelő választ tudjanak adni az elitellenes üzenetekre fogékony választóknak.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.