Nők Menete Washingtonban: tüntetés az érzéketlenség ellen

  • Mikecz Dániel
  • 2017. január 24.

Liberális szemmel – Republikon

Az amerikai történelem talán legnagyobb tüntetésén 3 millióan masíroztak Trump ellen. Mégsem lehet belőle tartós mozgalom, mert követeléseiből hiányzik egy fontos elem.

A hétvégén, Donald Trump elnökségének első napján tartották meg civil szervezetek a Nők Menete Washingtonban (Women’s March on Washington) című rendezvényt. A szervezők szerint a kampány során sok közösséget ért szóbeli inzultus, így a nőket, bevándorlókat, őslakosokat, muszlimokat, a fekete és barna bőrű embereket, a szexuális támadások túlélőit, valamint a fogyatékossággal élőket. A marginalizált csoportok és az emberi jogok védelmében kívántak üzenni a felvonulással a tiltakozók az új kormánynak.

Washingtoni utcakép

Washingtoni utcakép

Fotó: MTI/EPA

A névválasztás tudatosan utal a polgárjogi mozgalom által 1963-ban szervezett Menet Washingtonban (March on Washington) tüntetésre, amely során az ifjú Martin Luther King elmondta: „Van egy álmom.” A beszámolók szerint kb. félmillióan vettek részt a washingtoni rendezvényen, továbbá 3 és 5 millió közé teszik a párhuzamosan, az Egyesült Államok és a világ többi városában, így Budapesten is szervezett szimpátiatüntetéseket. Egyes beszámolók és hazai értékelések azt emelték ki, hogy a 402 partner szervezet közül 60 kapott már támogatást Soros Györgytől, noha a tüntetések külső befolyásolásának vannak korlátai.

A vonulás szervezői nem elégedtek meg azzal, hogy egyszer kifejezték véleményüket az új kormányról, hanem az elkövetkező 100 napban 10 különböző akciót szerveznek az általuk fontosnak tartott témákban. A nők felvonulása tehát az aktivisták szándéka szerint egy szélesebb, hosszabb ideig tartó mozgósítási hullámmá nőheti ki magát. Kérdés, hogy állandósulnak-e a kisebb-nagyobb tüntetések Trump elnöksége ellen, valamint milyen hatással lehetnek ezek a tiltakozások. Az előző republikánus elnök, George W. Bush a 2000-es évek elején aktív globalizációkritikus mozgalom számára az igazságtalannak tartott neoliberális gazdaságpolitika, a konfliktusos, háborús külpolitika ikonjává vált. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a globalizációkritikus mozgalom súlypontja Európába került, ahol állandósultak a háborúellenes demonstrációk. Budapesten is folytak globalizáció- és Bush-ellenes tüntetések 2006-ban, amikor az akkori elnök Magyarországra látogatott. Az Obama-adminisztráció idején sokat változott az Egyesült Államok megítélése, azonban ebben az időszakban sem maradtak el a tiltakozások. A 2008-as Obama-kampányban mozgósított, később csalódott demokrata szimpatizánsok szervezték az Occupy Wall Street mozgalmat, ami az egyre szélesedő társadalmi egyenlőtlenségekre, a megfelelő képviselet hiányára, a demokratikus deficitre és a pénzügyi válság igazságtalan kezelésére kívánta felhívni a figyelmet.

Madonna a washingtoni színpadon

Madonna a washingtoni színpadon

Fotó: MTI/AP

A múlt heti nők menete, az Occupy Wall Street mozgalom és a 2000-es évek globalizációkritikus mozgalma mind kötődnek bizonyos szinten az amerikai baloldalhoz, akár követeléseik, akár az aktivista hálózatok, akár a tüntetéseken használt jelképek, vizuális elemek szintjén. A nők menete azonban olyan jellemzőkkel bír, amelyek alapján nem valószínű, hogy a korábbiakhoz hasonló tüntetési hullám kezdődne meg.

A legfontosabb különbség, hogy az eredeti nők menete felhívás nem fogalmaz meg semmilyen gazdasági követelést. A globalizációkritikus mozgalomban a déli szegény országok és a gazdag északiak aktivistái találtak egymásra egy igazságosabb globális elosztásért küzdve. Az Occupy Wall Street esetében talán nem is kíván magyarázatot a gazdasági jelleg. Még az előképnek tartott 1963-as fekete polgári jogi tüntetés eredeti címe is az volt, hogy Menet Washingtonban a munkáért és a szabadságért (March on Washington for Jobs and Freedom), az emberi jogi követelések tehát gazdaságiakkal társultak. Az emberi jogok ugyanis keveset érnek, ha gazdaságilag marginalizált egy csoport, valamint a gazdasági érdekek érvényesítéséhez szükség van az alapvető jogokra. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a nők menetének nincs gazdasági dimenziója, célja a különböző politikai identitások védelme, az arra érzékeny beszédmód fenntartása. Ezzel a tüntetések arra a kérdésre sem reflektálnak, hogy milyen társadalmi folyamatok vannak a Trump-jelenség mögött, milyen munkát kell elvégeznie ahhoz az amerikai liberálisoknak és baloldaliaknak, hogy megfelelő választ tudjanak adni az elitellenes üzenetekre fogékony választóknak.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.