Nők Menete Washingtonban: tüntetés az érzéketlenség ellen

  • Mikecz Dániel
  • 2017.01.24 23:59

Liberális szemmel – Republikon

Az amerikai történelem talán legnagyobb tüntetésén 3 millióan masíroztak Trump ellen. Mégsem lehet belőle tartós mozgalom, mert követeléseiből hiányzik egy fontos elem.

A hétvégén, Donald Trump elnökségének első napján tartották meg civil szervezetek a Nők Menete Washingtonban (Women’s March on Washington) című rendezvényt. A szervezők szerint a kampány során sok közösséget ért szóbeli inzultus, így a nőket, bevándorlókat, őslakosokat, muszlimokat, a fekete és barna bőrű embereket, a szexuális támadások túlélőit, valamint a fogyatékossággal élőket. A marginalizált csoportok és az emberi jogok védelmében kívántak üzenni a felvonulással a tiltakozók az új kormánynak.

Washingtoni utcakép

Washingtoni utcakép

Fotó: MTI/EPA

A névválasztás tudatosan utal a polgárjogi mozgalom által 1963-ban szervezett Menet Washingtonban (March on Washington) tüntetésre, amely során az ifjú Martin Luther King elmondta: „Van egy álmom.” A beszámolók szerint kb. félmillióan vettek részt a washingtoni rendezvényen, továbbá 3 és 5 millió közé teszik a párhuzamosan, az Egyesült Államok és a világ többi városában, így Budapesten is szervezett szimpátiatüntetéseket. Egyes beszámolók és hazai értékelések azt emelték ki, hogy a 402 partner szervezet közül 60 kapott már támogatást Soros Györgytől, noha a tüntetések külső befolyásolásának vannak korlátai.

A vonulás szervezői nem elégedtek meg azzal, hogy egyszer kifejezték véleményüket az új kormányról, hanem az elkövetkező 100 napban 10 különböző akciót szerveznek az általuk fontosnak tartott témákban. A nők felvonulása tehát az aktivisták szándéka szerint egy szélesebb, hosszabb ideig tartó mozgósítási hullámmá nőheti ki magát. Kérdés, hogy állandósulnak-e a kisebb-nagyobb tüntetések Trump elnöksége ellen, valamint milyen hatással lehetnek ezek a tiltakozások. Az előző republikánus elnök, George W. Bush a 2000-es évek elején aktív globalizációkritikus mozgalom számára az igazságtalannak tartott neoliberális gazdaságpolitika, a konfliktusos, háborús külpolitika ikonjává vált. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a globalizációkritikus mozgalom súlypontja Európába került, ahol állandósultak a háborúellenes demonstrációk. Budapesten is folytak globalizáció- és Bush-ellenes tüntetések 2006-ban, amikor az akkori elnök Magyarországra látogatott. Az Obama-adminisztráció idején sokat változott az Egyesült Államok megítélése, azonban ebben az időszakban sem maradtak el a tiltakozások. A 2008-as Obama-kampányban mozgósított, később csalódott demokrata szimpatizánsok szervezték az Occupy Wall Street mozgalmat, ami az egyre szélesedő társadalmi egyenlőtlenségekre, a megfelelő képviselet hiányára, a demokratikus deficitre és a pénzügyi válság igazságtalan kezelésére kívánta felhívni a figyelmet.

Madonna a washingtoni színpadon

Madonna a washingtoni színpadon

Fotó: MTI/AP

A múlt heti nők menete, az Occupy Wall Street mozgalom és a 2000-es évek globalizációkritikus mozgalma mind kötődnek bizonyos szinten az amerikai baloldalhoz, akár követeléseik, akár az aktivista hálózatok, akár a tüntetéseken használt jelképek, vizuális elemek szintjén. A nők menete azonban olyan jellemzőkkel bír, amelyek alapján nem valószínű, hogy a korábbiakhoz hasonló tüntetési hullám kezdődne meg.

A legfontosabb különbség, hogy az eredeti nők menete felhívás nem fogalmaz meg semmilyen gazdasági követelést. A globalizációkritikus mozgalomban a déli szegény országok és a gazdag északiak aktivistái találtak egymásra egy igazságosabb globális elosztásért küzdve. Az Occupy Wall Street esetében talán nem is kíván magyarázatot a gazdasági jelleg. Még az előképnek tartott 1963-as fekete polgári jogi tüntetés eredeti címe is az volt, hogy Menet Washingtonban a munkáért és a szabadságért (March on Washington for Jobs and Freedom), az emberi jogi követelések tehát gazdaságiakkal társultak. Az emberi jogok ugyanis keveset érnek, ha gazdaságilag marginalizált egy csoport, valamint a gazdasági érdekek érvényesítéséhez szükség van az alapvető jogokra. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a nők menetének nincs gazdasági dimenziója, célja a különböző politikai identitások védelme, az arra érzékeny beszédmód fenntartása. Ezzel a tüntetések arra a kérdésre sem reflektálnak, hogy milyen társadalmi folyamatok vannak a Trump-jelenség mögött, milyen munkát kell elvégeznie ahhoz az amerikai liberálisoknak és baloldaliaknak, hogy megfelelő választ tudjanak adni az elitellenes üzenetekre fogékony választóknak.

Neked ajánljuk

A gyöngy

  • Halasi Zoltán

A király elküldi fiát messze földre, hozza el a kígyótól a kincset. Mielőtt a fiú útnak indul, meg kell válnia ruhájától. Megérkezik, elvegyül az ottaniak között. Ételüktől azonban mintegy álomba merül, megfeledkezik királyfi voltáról, küldetéséről. Apja levele téríti magához. Megigézi a kígyót, megszerzi a kincset. Hazatér, megdicsőül.

Máshogy mutatja ki

  • SzSz

„Az utolsó túlélő halálával Auschwitzot beveszi a kirakatból a történelem. Lomtárba kerül, ott porosodik majd a sötétben a tatárjárás és a waterlooi csata közt” – nyilatkozta Röhrig Géza egy interjúban a Saul fia diadalmenetének egyik állomásán –, a Born in Auschwitz egyszerre igazolja és cáfolja e kijelentést azzal, hogy bemutatja, hogyan hatja át a tragédia háromgenerációnyi család életét.

„A vérfürdő nem vonz”

A Star Trek-filmek Spockja jelenleg az AMC horrorsorozatában, a NOS4A2 második évadában adja a Charlie Manx nevezetű gonoszt, de élőben nincs benne semmi fenyegető. A Rhode Island-i forgatáson értük el.

„Gátlástalanul húzogatjuk ki egymás sorait”

  • Láng Dávid

Több mint ezer induló közül ők nyerték tavaly az Öröm a Zene tehetségkutató országos döntőjét, nem sokkal később pedig Lovasi András is kiválasztotta őket a raktárkoncertes gázsiját szétosztó pályázaton. A duóval arról beszélgettünk, mivel győzhették meg a zsűrit, milyen köztük a dalszerzői dinamika, és terveznek-e teljes zenekarrá bővülni.

Ülő ováció

  • Nagy István

Nyolcvanegy éves korában elhunyt minden idők egyik legnagyobb hatású zenei producere, akinek a jelentősége egyedül talán George Martinéhoz fogható; mindketten a modern zenerögzítési technika úttörőinek, lényegében megteremtőinek számítanak.