AlkalMáté Trupp: Mészáros Béla

  • 2016. július 18.

Snoblesse

Terítéken a Máté–Horvai-osztály újabb tagja.

Volt már Járó Zsuzsa (2007), Szandtner Anna (2008), Kovács Patrícia (2009), Máthé Zsolt (2010), Mészáros Máté (2011), Péter Kata (2012), Száraz Dénes (2013), Gál Kristóf (2014) és Dömötör András (2015), s hogy kicsit jobban értsük, mire is számíthatunk a Mészáros Béláról szóló Mészáros Béla című produkciótól, elevenítsük fel Kovács Patríciát! Íme:

false

„A sorozat harmadik darabjánál – a volt Máté–Horvai-osztály tagjai évente egyszer, Zsámbékon, a bázison »tűhegyre« veszik önmagukat, önmaguk közül valakit; eddig Járó Zsuzsát és Szandtner Annát, most Kovács Patríciát, de jövőre fiú jön, Máthé Zsolt – érdemes talán kicsit belegondolni, miről is szólnak ezek az alkalmi produkciók.

Annyi biztosnak látszik, hogy nem az a lényeg, hogy megtudjunk sok mindent a címszereplőről. Nem mélyinterjú – noha nyilván megelőzi a produkciót valami ilyesmi –, nem élveboncolás – föltehetően ilyesmi is –, és nem portré, nem vallomás, legkevésbé intimkedés. Színházi etűdök sorozata, melyhez az apropót nem valamelyik színdarab, hanem az egyik színész személyisége szolgáltatja. Ha nem lenne, ki kéne találni. De van.

Ahogy van, még mindig létezik ez a bizonyos valahai színészosztály: tizennégy színész, akik másként és máshol teljesítik a rájuk mért szakmai próbatételeket, miközben – úgy látszik – még mindig van mit mondaniuk-mutatniuk egymásnak is. Hogy ki hol tart éppen, kiben milyen kanyar készülődik, vagy ki bánta meg a tavalyi kanyart, és igyekszik visszakormányozni önmagát egy korábbi stádiumba – ez mind látszik ezekben az évenkénti zsámbéki produkciókban. Vagyis látszik, hogy ki boldog, és ki nem. Meg hogy ki mit tud. A valahai osztályközösség, a színészi »kölyökkorból« eredő összetartozás közös nyelve még mindig működik – ettől aztán van egy felszabadult, játékos és gátlástalan karaktere az előadásnak. Ebbe fér bele a keménykedés, a beszólás, a megmondás – aminek soha nem az igazságtartalom a mércéje (ez legföljebb az apropója), hanem a színházi hitelesség.”

A teljes írás itt olvasható, a színházi hitelességet pedig a Jurányi Inkubátorházban lehet számon kérni a Mészáros Béla-epizódtól. Rendező: Máté Gábor. Szereplők: Czukor Balázs, Dömötör András, Gál Kristóf, Járó Zsuzsanna, Jordán Adél, Kovács Patrícia, Máthé Zsolt, Mészáros Béla, Mészáros Máté, Péter Kata, Szandtner Anna, Vajda Milán

Előadások: július 28., 29., 30., 31.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

A puritán

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Költözik a hivatal

Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.