Terminátor

  • 2016. július 15.

Snoblesse

2029 ismét itt van: Skynet a Corvinban.
false

„Mi sem jellemez jobban egy filmet, mint első befogadásának körülményei – szerzőnk például tizenhét éve, a szovjetek elleni gyalázatos null-hat éjszakáján látta először az eredetileg 1984-ben elkészült Terminátor 1-et, az adott korban elterjedtnek számító német szinkron plusz magyar hangalámondás kombinációban, ami Schwarzenegger legendás tizenhét filmbéli mondatát is figyelembe véve, egy cseppet sem volt zavaró. A film nem kis részben A. Schw. figurájához köthető, bumfordi bája persze még nem magyarázza a Terminátor úgy is mint film(sorozat), mint karakter, mint ikon, sőt role model sikerét – ehhez az is kellett, hogy a James Cameron vezette szorgalmas iparoscsapat jó érzékkel (bár kevésbé jó ízléssel) hordjon össze mindent, amit az utóbbi évtizedekben leírtak, sőt leforgattak a módfelett ellentmondásosnak tűnő ember-gép kapcsolatról. Meg kell hagyni, az alkotók alapvetően e bonyolult dialektikus viszony egyetlen aspektusára koncentráltak: mi történik, ha a masina alkotója ellen támad – ami ismerős, könnyen átélhető trauma mindenkinek, aki legalább egyszer az életében megpróbált már legyűrni egy megvadult Minimat mosógépet.” Állandó szerzőnk, Barotányi Zoltán emlékezett vissza imigyen kamaszkora legszebb (terminátoros) nyarára, majd gyorsan rátért (a teljes szöveg itt) a további részek elemzésére. A schwarzeneggeri aranyköpések, a bumfordi báj, a Minimat mosógép párhuzamok, sőt, akár még a szovjet–magyar 6-0 emléke is újraélhető most a Corvinban.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.