Másfél évnyi nyomasztó járványélet után mint egy falat kenyér, úgy hiányzott nekünk egy okos, szórakoztató, jól megírt könyv, amelyben végre elmagyarázzák nekünk, miért lett (és valószínűleg marad) oly keserves és még az eddiginél is kockázatosabb az életünk.
A baloldali kritikai elmélet egyik hazai bölcsőjének számító Társadalomelméleti Kollégium (TEK) periodikájának témaválasztása távolról sem véletlen.
A patinás történelmi havilap dupla száma a hatalmi szerveződések egyik legősibb formájával foglalkozik.
A sci-fi és fantasy filmek, sorozatok (no meg regények) régóta szolgáltatnak nyersanyagot a kutatók, tudósok számára.
Yoon Gil Jung koreai képzőművész rendhagyó alkotói módszert választott.
1945 fordulópont volt a magyar történelemben: a régi Magyarország elenyészett az újabb háborúvesztés nyomán, magyar állampolgárok százezreit rántva magával a pusztulásba.
A keresztes háborúk a kezdetektől – tehát amióta az első (szedett-vedett) hadak elindultak a Szentföld felé – izgatják a képzeletünket.
Johannes Keplerről tudjuk, hogy ő volt a modern tudományos asztronómia atyja, aki először írta le a bolygók elliptikus pályáját úttörő módon egységben kezelve a matematikát, a csillagászatot és az akkoriban még gyermekcipőben járó, leginkább a természetfilozófia részének tartott fizikát.
