Könyv

Ulinka Rublack: A csillagász és a boszorkány

  • - barotányi -
  • 2021. január 20.

Sorköz

Johannes Keplerről tudjuk, hogy ő volt a modern tudományos asztronómia atyja, aki először írta le a bolygók elliptikus pályáját úttörő módon egységben kezelve a matematikát, a csillagászatot és az akkoriban még gyermekcipőben járó, leginkább a természetfilozófia részének tartott fizikát.

De korának gyermeke is volt: nem csupán abban hitt, hogy isten teremtette az égi harmóniákkal teli univerzumot (mégpedig geometriai szabályosságoknak megfelelően!), de hitt a csillagok, bolygók földi hatalmában, a mágiában is, amit megannyi ördöggel cimboráló embertársunk ellenünk gyakorol. A csavar ott jön, amikor Keplert (aki minimum három Habsburg-császárnak, no és a hadvezér-államférfi Wallersteinnek gyártott horoszkópokat és adott profánabb jó tanácsokat is) utoléri a rettenetes korszellem: édesanyját vádolják meg azzal, hogy boszorkány.

Ulinka Rublack német történész egyrészt a kora újkori gondolkodásmódok avatott szakértője, másrészt remek érzéke van a drámai fordulatokhoz is. Ügyes kézzel megírt (és jól fordított!) könyvéből nemcsak a kora 17. század sajátos észjárásainak felkavaróan gazdag tárát ismerhetjük meg, de az is kiderül, miért tartotta több esetben megégetendő, veszélyes lényeknek a korabeli társadalom az idősödő, megözvegyült, magányos nőket. Katharina Keplernek szerencséje volt: csak „majdnem” kínozták meg és végül felmentették, köszönhetően annak is, hogy híres fia volt az ügyvédje. Aki ugyan mélyen hitt a boszorkányok gonosztetteiben, de abban is, hogy az anyja nem közülük való.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.