Online kiállítás

A természet ellentámadása

  • - barotányi -
  • 2021. április 7.

Képzőművészet

Yoon Gil Jung koreai képzőművész rendhagyó alkotói módszert választott.

Sajtófotókat szed le a netről, azután némi utánfényképezést és nagyítást követően modern mozaikként kirakja őket újrahasznosított műanyag pelletből, mely pont úgy néz ki (színes, darabos, szemétszerű), mint a darabokra töredezett mikroműanyagok, amelyek a félelmeink szerint lassan teljesen elöntenek minden négyzetcentimétert bolygónkon, beleértve az óceánokat is.

Yoon egyrészt (hol idillikus, hol drámai) tájképeket választ, lentikuláris felhők egy hegy felett, vizek, erdők, denevérek, gyárkémények, tájfunok, egy szép tornádótölcsér. Másrészt kevésbé bizalomgerjesztő politikusok már-már ikonikussá vált képeit veszi kezelésbe, műanyag zizi formájában megkapja a magáét Hszi Csin-ping, Trump vagy épp hazánk szeretett miniszterelnöke, és a világ többi, kifejezetten antipatikus vezetője: demokraták, hardcore diktátorok, meg az átmeneti szürke zóna ügyeskedői vegyesen. Yoon nem korunk divatos politológiai tipológiái szerint válogat. A mély alkotói iróniát és erős civilizációkritikát hordozó képek önkéntelen modelljeit látva (a művész és a szervezők intencióinak megfelelően) kétségtelenül eszünkbe juthat (sok más rossz dolog mellett) az emberek okozta klímaváltozás, és persze az is, hogy a világ vezetőihez e tárgyban intézett bármily jó szándékú üzenet is stílszerűen csak falra hányt pellet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.