Visszhang: képregény

Bryan Caplan–Zach Weinersmith: Szabad a pálya

  • - barotányi -
  • 2021. augusztus 25.

Visszhang

Az újabb menekültválság küszöbén talán nem árt logikusan, rendszerezetten áttekinteni, milyen érvek szólnak a bevándorlás, a menekültek beengedése mellett.

Ezt a munkát most rendhagyó módon végezte el Bryan Caplan amerikai közgazdászprofesszor, aki képregényformátumban magyarázza el, miért nem kell aggódnunk, ha – feltéve, de némely országok vezetői által meg nem engedve – idegen országokból származó, más kultúrában szocializálódott embe­rek érkeznek hozzánk.

Caplan meggyőződéses, elkötelezett libertariánus, aki bevándorláspárti álláspontját megpróbálja gondosan alátámasztani, legyen bár szó a bevándorlók munkájának nettó jelenértékben is kifejezhető hasznáról, vagy arról, mit tesz hozzá az akár legkevésbé képzett munkaerő is a megbillent nyugdíjrendszer konszolidációjához. A szerző az ökonómiai megközelítés mellett arról is beszél, hogy nem igazán találni érvényes filozófiai érveket a bevándorlás ellen. Argumentációja, elemzései többnyire szellemesek, elgondolkodtatók, legfeljebb azt vethetjük a szemére, hogy feltételezi: embertársaink elfogadják az észérveket a zsigeri, irracionális megfontolásokkal szemben. Nem biztos, hogy elég érv például a bevándorlók által elkövetett terrorcselekmények bekövetkezésének (a villámcsapásokhoz képest is) igen csekély valószínűségéről beszélni, ugyanis ha tömegesen komolyan vennék az efféle megfontolásokat, akkor még a lottózók is bezárhatnának.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”