Visszhang: képregény

Bryan Caplan–Zach Weinersmith: Szabad a pálya

  • - barotányi -
  • 2021. augusztus 25.

Visszhang

Az újabb menekültválság küszöbén talán nem árt logikusan, rendszerezetten áttekinteni, milyen érvek szólnak a bevándorlás, a menekültek beengedése mellett.

Ezt a munkát most rendhagyó módon végezte el Bryan Caplan amerikai közgazdászprofesszor, aki képregényformátumban magyarázza el, miért nem kell aggódnunk, ha – feltéve, de némely országok vezetői által meg nem engedve – idegen országokból származó, más kultúrában szocializálódott embe­rek érkeznek hozzánk.

Caplan meggyőződéses, elkötelezett libertariánus, aki bevándorláspárti álláspontját megpróbálja gondosan alátámasztani, legyen bár szó a bevándorlók munkájának nettó jelenértékben is kifejezhető hasznáról, vagy arról, mit tesz hozzá az akár legkevésbé képzett munkaerő is a megbillent nyugdíjrendszer konszolidációjához. A szerző az ökonómiai megközelítés mellett arról is beszél, hogy nem igazán találni érvényes filozófiai érveket a bevándorlás ellen. Argumentációja, elemzései többnyire szellemesek, elgondolkodtatók, legfeljebb azt vethetjük a szemére, hogy feltételezi: embertársaink elfogadják az észérveket a zsigeri, irracionális megfontolásokkal szemben. Nem biztos, hogy elég érv például a bevándorlók által elkövetett terrorcselekmények bekövetkezésének (a villámcsapásokhoz képest is) igen csekély valószínűségéről beszélni, ugyanis ha tömegesen komolyan vennék az efféle megfontolásokat, akkor még a lottózók is bezárhatnának.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.