Van, aki a valóság és a fikció ütközését találja izgalmasnak, mások a valós szituációk labortisztaságú változatát fedezik fel bennük. Filippov Gábor, Nagy Ádám és Tóth Csaba már az ötödik olyan tanulmánykötetet gondozzák szerkesztőként, amelynek tanulmányai az alapvetően futurista/retrofuturista fikciós művek nagyon is valóságos tanulságait igyekeznek prezentálni. Most például Kiss László csillagász gondolja tovább a kozmikus környezetünkre vonatkozó, például Carl Sagan (később megfilmesített) Kapcsolat című regényét is megalapozó ismereteinket. Következtetése egyértelmű: lassan mi is rendelkezünk majd azzal a tudással, hogy eljuthassunk a hozzánk viszonylagos közelségben lévő világokba, miközben szépen benépesülnek majd (akár lakható bolygókkal) a szomszédos csillagok perifériái. A legizgalmasabb írások napjaink problémáit fedezik fel: Polyák Gábor médiakutató a hírek manipulálását, a mesterségesen kreált „fake” valóság létrehozását és a hamis ellenség életre keltését illusztrálja a Marvel-filmek elemzése alapján; de az sem tanulságok nélkül való, hogyan látja Kunetz Zsombor és Nagy Ádám a járvány sújtotta magyar egészségügyet a Men in Black filmek tükrében. Nagy Ádám és Erős Gábor a zárótanulmányban pedig arról győznek meg minket, hogy a gyakorta feltűnő, sokszor ambivalens „magyar” figurák és motívumok többnyire egy kissé barbár egzotikumot reprezentálnak a fikciós filmek univerzumában.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!