- minek -

A kanadai Destroyer indie-pop-zenekar egykori dobosa és fúvósa, Scott Morgan.

A Gazelle Twin néven működő brit Elisabeth Bernholz egy 2009-es Fever Ray-koncert hatására indította el zenészi-előadói pályafutását.

Már most úgy tűnik, hogy a St. Vincent néven alkotó Annie Clark lett az új évszázad első negyedének egyik legfontosabb, sokoldalú (alter-)popikonja.

A négytagú japán női zenekar eddigi pályafutása maga a tündérmese, jeles dance-punk elődöket megidéző, energikus zenéjük pár év alatt levette a lábáról a világ furapop-rajongóit.

A lassan 81 éves walesi világsztárra némelyek hajlamosak úgy tekinteni, mint a régmúlt ásatag rekvizítumára.

A Trottel Records kiadványain nem fog az idő, új lemezeik és az újra kiadott klasszikusok egyformán izgalmas hallgatnivalók.

Nem könnyű osztogatni az „élő klasszikus” címet, de Andy Stott tizenhat évnyi zenéjét meghallgatva neki habozás nélkül megítélhetnénk a titulust.

A brit elektronikus tánczene egyik legkarakteresebb alkotója (eredeti nevén: Topp Thomas Oliver) három év után immár a második, izgalmasan sokszínű lemezét készítette el a Ninja Tune kiadónál.

Régi hagyományt követve az egykori Beatle 2020 végén ismét kiadott egy emlékezetes szólólemezt, ám az csupán a munka első etapja lehetett, a második menetben főszerephez jutnak régi zenészbarátai és néhány újonnan megismert tehetséges előadó.

Sam Shepherd, azaz Floating Points minden szempontból különleges figurának számít még az elektronikus (tánc)zene csodagyerekekben oly gazdag világában is.

A már 30 pluszos Korai Öröm családfáján számos hajtásra lelhetünk: a korábbi leágazások (például az organikus folyamatzenében utazó Korai Trancemission) nyomdokain jött létre még 2018-ban a Korai Electric.

A talányos együttesnév a sokoldalú összművész Gyáni Leventét rejti.