Visszhang: lemez

Darkside: Spiral

  • - minek -
  • 2021. július 28.

Visszhang

Egyszeri alkalomnak tűnt, amikor a két New Yorkban élő és alkotó, öntörvényű zenekészítő Darkside néven összebútorozott egy kiváló lemez erejéig.

Ez volt a 2013-as Psychic, a chilei származású Nicolas Jaar és Dave Harrington közös gyermeke, egy kivételes, rockból, néha bluesból és elektronikából építkező, olykor ambient tónusú album. A következő évben már bejelentették, hogy vége az alkalmi együttműködésnek, de a búcsú ezúttal sem örökre szólt. Noha az analóg és digitális hangkeltő eszközökön egyaránt járatos zeneművészek évekig dolgoztak a szólóanyagaikon, de újabb közös lemezüket, a Spiralt mindössze hetek alatt rakták össze. Ennek ellenére merész, hangulati és műfaji váltásokban bővelkedő, mégis egységben megszólaló, koherens alkotás született. Úgy tűnik, hogy minden felhasznált zenei hatáskeltő elem – hangminta, hangszerszólam és basszusgroove – a megfelelő helyre került, és pontosan ott csendül fel a meglepően ötletteli szerzeményekben, ahol éppen kell, egyúttal tovább lendítve a gondosan megkonstruált darabokat. A hangképben sokszor dominálnak az invenciózusan kezelt gitárok (elektromos, akusztikus és basszusgitár egyaránt), valamint előtérbe kerül Jaar énekhangja, amelynek révén komplett dalcsokorrá változik a Spiral hanganyaga. Egy nehezen definiálható (leginkább freakfolk-, indietronica-, artpopszerű), sokszor erősen pszichedelikus, néha funkosan lüktető, de mindvégig élvezetes album született, amelyet a játékosság és a sokszínűség tesz szerethetővé.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.