Visszhang: lemez

Bobby Gillespie & Jehnny Beth: Utopian Ashes

  • - minek -
  • 2021. augusztus 18.

Visszhang

Két karizmatikus előadó (a Primal Scream énekese és a Savages énekesnője) szövetkezett egy mindkettejük számára formabontó album erejéig.

Voltaképpen Gillespie-nek és Beth-nek is ez az első igazi saját – ha nem is szóló – produkciója, voltaképpen egy konceptalbum, amelyhez a mintát a híres country duettlemezek adták. De a Utopian Ashes kilenc dala egy válás előtt álló házaspár története, és korántsem csak a country-rockból merít. Mert igaz ugyan, hogy a déli americana zenei akcentus erősnek bizonyul, de például a gyönyörű zárószám, a Sunk in Reverie álompopja egészen máshová repít.

A lemezt indító Chase It Down dögös soul rock vonósokkal, hatásos gitárszólóval és drámai vokálpárbajjal, amelyből egyből hallani, hogy milyen jól passzol egymáshoz Gillespie és Beth orgánuma. A Remember We Were Lovers továbbgondolt bluestémája is jó alap egy újabb páros balladához. A Your Heart Will Be Always Broken az első darab, amelyben Beth viszi a vezető vokáltémát, bár Gillespie-re sem kell sokáig várni. A Stones of Silence salsa-beat felütésével elrepülhetünk valahová a hetvenes évek elejére, hiszen amúgy is ez a kedvenc időszaka Gillespie-nek, és a lemezen vastagon közreműködő Primal Scream tagjainak. Aztán a You Can Trustban megérkezik a stilizált country is, ahogy azt például Leonard Cohentől megszoktuk. Gillespie-nek még a szám eleji szavalás is jól áll, de ennél fontosabb, hogy Beth itt bizonyítja be végképp, hogy olyan erős szopránja neki is van, mint a vérbeli countrydíváknak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.