A visszafogottságból erényt kovácsoló, tökéletes összhangban működő kettős különös hangulatú dalaival, akusztikus gitárjátékával valóságos kultuszt teremtett. Øye hamarosan szólóban, illetve a mostanában szintén reaktivált Whitest Boy Alive nevű rockosabb berlini triójával öregbítette tovább hírnevét, közben Bøe-vel való kreatív együttműködése néha évekig szünetelt.
A Peace or Love csaknem 12 évvel az előző albumuk, a nagyszerű Declaration of Dependence után jelent meg, és nyugodtan mondhatjuk, ott vették fel a fonalat, ahol egykor elejtették. Csilingelő gitárjáték, rögvest a szívbe hasító melódiák, és valami különös, a dalok szövege által sem mindig alátámasztott idill sugárzik belőlük, és persze sok-sok érzelem. A dalok egyszerre folkosak (ami nagyjából a „rafinált egyszerűség” szinonimája), merítenek a soulból, a dreampop hagyományból, no és a bossanovából, ami rögtön kitűnik a Rocky Trail hipnotikus, vibrafonnal is kiemelt ringásából. Az album különleges pillanatai, amikor Øye duettet énekel a kanadai (Leslie) Feisttel: a Love Is a Lonely Thing egy kissé komor hangulatú szám, amit szívfájdítóan szép tónusban adnak elő, míg a gondtalanabb Catholic Country leginkább finom bossa/jazz hangulatával tüntet.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
