Artner Szilvia

Az ArtMan Egyesület, illetve a Tánceánia előadásait azért néztem, hogy leskelődhessek, betekinthessek a sérült, illetve mozgáskorlátozott emberek, előadók világába.

Szigeti Szilvia textildizájner, Radnóti Tamás belsőépítész, tervező. Ők az Eventuell Galéria alapítói, valamint a most már 12 éves, magyar dizájnereket bemutató madeinhungary és az 5 éves Határtalan Design kurátorai, szervezői. Szinte mindent együtt csinálnak, a rengeteg civil munkát is a hazai formatervezés jövőjéért. A Budapesti Tavaszi Fesztivál programjába integrálódott, ezúttal 11 ország tervezőit bemutató kiállításukon beszélgettünk velük. Ezt vasárnapig lehet megtekinteni a Bálnában.

There is an elephant in every room című darabjával két éve Lábán Rudolf-díjat nyert, az Anyádék rajtam keresnek című tavalyi munkája pedig az Aerowaves európai szakmai hálózat szerint az év egyik legérdekesebb előadása. A Timothy and the Things társulat koreográfusával, a hazai X generációs kortárs tánc legjobb pszichológusával beszélgettünk.

Érzékenységüket perverzitásnak, üdítően friss szemléletüket pimasz provokációnak, az improvizációikból kimentett, különleges nyelvezetüket kódolhatatlan káosznak is magyarázták már. Ismerős tendenciák, hiszen minden kornak és műfajnak megvan a maga radikálisan újat akaró csapata. A punk nem halott, viszont nem is akar tetszeni, a legkevésbé pedig tetszelegni. Megkérdőjelezni akar dolgokat, kiengedni a szellemet a palackból, megmutatni azt, aminek mások szerint nem volna ildomos látszania.

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének oktatási igazgatóhelyettesét, az életvégi problémák kutatóját arról kérdeztük, hogy hogyan kísérik ma Magyarországon a halálos betegeket az ápolók és a hozzátartozók, milyen lehetőségek vannak a távozás megkönnyítésére, létezik-e valódi választás az élet végén.

Miközben ezt a címet olvassák, mi magukról beszélünk – ez Kelemen Kristóf előadásának címe. A kiindulópontja pedig egy Békés András rendezte forradalmi, de visszhang nélkül maradt 1969-es színészvizsga Peter Handke Közönség­gyalázás című színpadi szövegéből.

Ezt aztán nem láttuk jönni: Ezüst Oroszlán-díjas előadás Oszama bin Ladenről a Trafóban. Interjúztunk róla.

Különös, egyszerre költői és sokkoló színházi nyelvet alakított ki a saját társulatával az elmúlt húsz évben, amelynek köszönhetően ma Közép-Európa számos színházába hívják rendezni Belgrádtól Fiuméig. Legutóbb a temesvári Csiky Gergely Színházban mutatták be Magyar című rendezését, amelynek magyarországi ősbemutatója Zsámbékon volt. Ott mondta el, hogyan lett a szabadkai színház a politikai ki­egyezés áldozata.

A hazai kortárs tánc úgynevezett Y generációjának fontos figurája. Ismert táncossá az Európa-szerte sikeres Hodworks darabjaiban vált. Az állandó alkotótársaival (Dányi Viktóriával és Vadas Tamarával) készített Nyúzzatok meg megváltoztatta a táncos formanyelvet, ráadásul kiszélesítette a műfaj közönségének táborát, és ezek a nézők későbbi, már koreográfusként jegyzett előadásait (Dekameron, Eclipse) is kíváncsian követik. A Nyúzzatok meg két éve elnyerte a Lábán-díjat, idén pedig Molnár két előadással is szerepel a jelöltek, vagyis az évad hét legkiemelkedőbb produkciója között.

A független színház különös figurájából a magyar színháztörténet megkerülhetetlen alkotója lett. Előadásaira több hónapos előjegyzéssel lehet jegyet kapni, első igazi kőszínházi rendezését A bajnok címmel mutatták be a Katonában. Máris zajos a siker, miközben a kormánypárti sajtó a színház igazgatóját fenyegeti. Az alpári támadásokra a rendező nem kívánt reagálni, de így is volt mit kérdezni tőle.

Magyarországon kevesen foglalkoznak a szociálisan érzékeny tervezéssel, ezért hozta létre öt évvel ezelőtt több társával együtt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen fenntarthatósági kutatócsoportját, a MOME EcoLabot. Mélyszegénységről, mesékről és a nehezen elnyerhető bizalomról beszélgettünk.

Tar Sándor ügynökmúltja csúnya képlet, mint egész manipulált múltunk és jelenünk.