B. I.

A K&H-ügy politikai vonatkozásait feltárni igyekvő ún. brókerbizottság harmadik, (lapzártánkig utolsó) múlt szerdai ülése talán három percig is eltartott. Ám ez volt a kevésbé rossz megoldás: az előző két összejövetelen hosszabb előadást produkáltak ugyan a testület tagjai, az idő múltával azonban csak a menthetetlen színvonaltalanság miatti szégyenérzetünk lett nagyobb, s nem a tudásunk a brókerbotrányról.

Magyar Narancs: A brókerügyben további felvilágosítást kért a pénzügyi felügyelet elnökétől. Mire vár választ?

Manapság ismét nagy az izgalom az SZDSZ fővárosi berkeiben, és még inkább a párt sorsáért aggódó publicisták körében: egyre-másra hallani a holtbiztos recepteket, miként lehetne elmozdulni a 4-5 százalékos támogatottságról. A "ki tudja jobban megváltani a magyar liberalizmust" szabaddemokrata ötletbörzéje az utóbbi időkben a Kuncze-Bauer-ellentétben manifesztálódott.

Hosszú idő után ismét országos politikai esemény főszereplője volt Orbán Viktor. A múlt héten a pesti Vigadóban tartott beszédében igent mondott a csatlakozásra, és számos ponton bírálta a kormány eddigi működését. Arról továbbra sem tudni semmit, hogy a polgári tömegek nyomásának, illetve saját felkérésének végül enged-e (enged - a szerk.), és a Fidesz vagy a Fidesz romjain létrejövő szervezet élére áll-e.

Magyar Narancs: Milyen állapotban vette át a frakciót? Várhatók-e átülések?

Az egyik legismertebb hazai politikai újságíró és szerkesztő, a 2000 elején megszüntetett Tv 3 volt vezérigazgatója fura helyzetben van, amióta a jelenleg még komoly MIÉP-befolyás alatt álló Magyar Televízióban szerepet vállalt. Az Orbán Viktor miniszterelnökkel havonta készített interjúi miatt kormánypárti és ellenzéki oldalról egyaránt bírált Baló György nemcsak erről beszélt a Narancsnak, hanem arról is, hogy mi a politika felelőssége a közszolgálati televízió 1990 óta tartó folyamatos térvesztésében.

A parlamentbe jutásra esélyes pártok közül a Fidesz - MPP tartotta meg utolsóként programadó - amúgy "Összefogás" névre hallgató - kongresszusát a múlt szombaton. A rendezvény a mindenkori kormánypártok hasonló összejöveteleire jellemző unalom jegyében telt; figyelmet csupán a bajor és a magyar miniszterelnök szónoklata érdemelt. Előbbié azért, mert az őszi németországi választások konzervatív kancellárjelöltjeként frappáns kampánybeszédet produkált a budapesti Körcsarnokban - és nem mellékesen kiállt Orbán Viktor uniós politikája mellett -, utóbbié pedig azért, mert lerántotta a leplet a Fidesz - MPP választási ígéreteiről. Amik nem is olyan újak; például ezt a 600 kilométer autópályát mintha egyszer már beígérte volna a párt a magyar polgároknak.

Az SZDSZ nélkül nem lehet a Fidesz-kormányt leváltani - ezt szuggerálta a hallgatóságba majd mindegyik hozzászóló a szabaddemokraták vasárnapi küldöttgyűlésén. A körítés, a szervezés profizmusa a jól sikerült 1994-es kampányra, míg a felszabadult hangulat leginkább a ´90-es választások előtti rendszerváltó bulik légkörére emlékeztetett. Erről egyébként pénteken, 15-én este 9-kor bárki meggyőződhet, ha a Magyar ATV-re kapcsol.

Gyilkosságra való felbujtással vádolta meg Pintér Sándor belügyminisztert a múlt kedden Tasnádi Péter, aki ellen a Pest Megyei Bíróságon többek között bűnszervezet létrehozása és irányítása miatt folyik eljárás. A két éve előzetes letartóztatásban lévő Tasnádi egy dossziét is átadott a bíróságnak; szerinte az abban foglalt, közjegyző által hitelesített nyilatkozatok igazolják elmondását. A vádlott a tárgyalási nap kezdete előtt úgy nyilatkozott, hogy az orosz titkosszolgálat egy volt embere olyan bérgyilkosokkal került kapcsolatba, akiket az ő megölésével bíztak meg. Tasnádi annyit mondott még, hogy az egykori KGB-ügynök mellett egy külföldi börtönben fogva tartott bérgyilkos is terhelő vallomást tett Pintér Sándorra.

Saját szempontjukból az egyetlen józan lépés mellett döntött a Fidesz és az MDF, amikor a múlt pénteken késő este megállapodtak a közös indulás feltételeiről. A nyilvánosságra hozott szöveg tanúsága szerint a legnagyobb kormánypárt teljesítette kisebbik partnere valamennyi lényegi kívánságát. Vagyis az MDF 2002-ben bizonyosan alakíthat új parlamenti frakciót (a rá eső szavazatok arányát minimum öt százalékban határozzák meg); a lista elnevezése - Fidesz-MDF - is jelzi a közösködést; a fórum mind a 16 országgyűlési képviselője indulhat 1998-as körzetében; nem lesz olyan megye, amelyben nincs MDF-es jelölt. Összegezve: a 176 közös egyéni jelöltből 27-et az MDF nevezhet meg, továbbá a közös országos lista 2. helyét megkapja Dávid Ibolya pártelnök, igazságügyi miniszter (a listavezető Orbán Viktor kormányfő), és az első 15-be bekerül Hende Csaba is (az MDF általános alelnöke, Dávid politikai államtitkára). A Fidesz a területi listákon hét, 1998-ban mandátumszerzőnek bizonyult helyet ad az MDF-nek. (Dávid Ibolya indul egyéniben is - 1998-as sikere színhelyén, Tamásiban -, Hende viszont nem.)

A kisgazdapárt szombati országos nagygyűlésén Torgyán József nem vállalta az államfőjelöltséget. Ez persze régóta tudható, éppen ezért minden, ami ennek jegyében zajlott - a megyék képviselőinek dicshimnuszai, Torgyán tudatosan megkomponált, teátrális visszalépése -, cirkusz volt, nem több, egy szemmel láthatóan kóros narcizmusban szenvedő vezető átlátszó erődemonstrációja. De haladjunk sorjában.

A héten életbe lép a társadalombiztosítási önkormányzatokat megszüntető törvény. A Fidesz teljesítette egyik legrázósabb ígéretét. Papíron, legalábbis.