Fidesz-MDF-megállapodás: A karaván halad

szerző
B. I.
publikálva
2001/36. (09. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Saját szempontjukból az egyetlen józan lépés mellett döntött a Fidesz és az MDF, amikor a múlt pénteken késő este megállapodtak a közös indulás feltételeiről. A nyilvánosságra hozott szöveg tanúsága szerint a legnagyobb kormánypárt teljesítette kisebbik partnere valamennyi lényegi kívánságát. Vagyis az MDF 2002-ben bizonyosan alakíthat új parlamenti frakciót (a rá eső szavazatok arányát minimum öt százalékban határozzák meg); a lista elnevezése - Fidesz-MDF - is jelzi a közösködést; a fórum mind a 16 országgyűlési képviselője indulhat 1998-as körzetében; nem lesz olyan megye, amelyben nincs MDF-es jelölt. Összegezve: a 176 közös egyéni jelöltből 27-et az MDF nevezhet meg, továbbá a közös országos lista 2. helyét megkapja Dávid Ibolya pártelnök, igazságügyi miniszter (a listavezető Orbán Viktor kormányfő), és az első 15-be bekerül Hende Csaba is (az MDF általános alelnöke, Dávid politikai államtitkára). A Fidesz a területi listákon hét, 1998-ban mandátumszerzőnek bizonyult helyet ad az MDF-nek. (Dávid Ibolya indul egyéniben is - 1998-as sikere színhelyén, Tamásiban -, Hende viszont nem.)

Saját szempontjukból az egyetlen józan lépés mellett döntött a Fidesz és az MDF, amikor a múlt pénteken késő este megállapodtak a közös indulás feltételeiről. A nyilvánosságra hozott szöveg tanúsága szerint a legnagyobb kormánypárt teljesítette kisebbik partnere valamennyi lényegi kívánságát. Vagyis az MDF 2002-ben bizonyosan alakíthat új parlamenti frakciót (a rá eső szavazatok arányát minimum öt százalékban határozzák meg); a lista elnevezése - Fidesz-MDF - is jelzi a közösködést; a fórum mind a 16 országgyűlési képviselője indulhat 1998-as körzetében; nem lesz olyan megye, amelyben nincs MDF-es jelölt. Összegezve: a 176 közös egyéni jelöltből 27-et az MDF nevezhet meg, továbbá a közös országos lista 2. helyét megkapja Dávid Ibolya pártelnök, igazságügyi miniszter (a listavezető Orbán Viktor kormányfő), és az első 15-be bekerül Hende Csaba is (az MDF általános alelnöke, Dávid politikai államtitkára). A Fidesz a területi listákon hét, 1998-ban mandátumszerzőnek bizonyult helyet ad az MDF-nek. (Dávid Ibolya indul egyéniben is - 1998-as sikere színhelyén, Tamásiban -, Hende viszont nem.)

A megállapodás értelmében 2001. december 31-ig - az Országos Választási Bizottságtól és az Állami Számvevőszéktől kért állásfoglalás szellemében - egyezségre kell jutni a kampányfinanszírozásban, valamint a majdani listás szavazatok, illetve az ezek után járó költségvetési támogatás kérdésében. Hétfői lapzártánk idején erről azt lehetett tudni, hogy a Fidesz a közös listákra adott voksok 80-20 százalékos megosztását ambicionálja, ám a vezető kormánypárt elképzelései szerint az állami támogatás aránya más lenne (a Fidesz javára). Nyolc-kilenc hónappal a választások előtt fölösleges ugyan számolgatni, annyi viszont nyugodtan kijelenthető: a Fidesz-MDF-lista 25 százaléknál kevesebbet biztosan nem fog kapni; a demokrata fórum tehát a legrosszabb esetben is teljesíti az ötszázalékos parlamenti küszöböt, amire önállóan nagy valószínűséggel képtelen lenne.

Vajon előnyösebb-e a mostani megállapodás Kövér László 2000. decemberi ajánlatánál, amelyet az MDF vezetése - Dávid Ibolyával az élen - elutasított? A kérdésre válaszolhatunk igennel és nemmel is: mindkettő mellett lehet érvelni. Például: Kövér több listás helyet adott volna, de kikötötte, hogy valamennyi jelenlegi frakciótagnak listán is kell szerepelnie; a mostani egyezség pro forma egyenrangúsítja az amúgy nem egy súlycsoportban lévő partnereket, ám kevesebbnek tűnik a biztosnak mondható mandátum. (A tavalyi Fidesz-levélről és annak MDF-es fogadtatásáról lásd: Helyosztó meccsek, Magyar Narancs, 2001. január 25.) Csakhogy rossz a kérdésfelvetés, mert rég nem arról van szó, hogy jó-e bármi is az MDF-nek.

Az MDF mint párt 1997 óta nem oszt, nem szoroz; és nem a gonosz Fidesz bedaráló hadműveletei miatt (bár ezektől nem teljesen függetlenül), hanem a saját tehetetlensége miatt - erről többször is írtunk már, de most hagyjuk, hadd örüljenek az aláírásnak szegények.

A lényeget az említett levélben Kövér már megfogalmazta: a várható szoros verseny miatt nem engedhető meg, hogy jobboldali szavazatok vesszenek el - márpedig az öt százalékot önállóan el nem érő MDF-re leadott minden egyes voks Orbán Viktor hivatalát veszélyezteti. (Hah!) A kisgazdapárt széthullásával - a kormánypártok szempontjából - ráadásul még nyugtalanítóbb lett december óta a helyzet: ez az oka annak, hogy a Fidesz most is és tavaly is gáláns volt az eltűnőfélben lévő MDF-fel; és ezért halmoz el mandátumokkal egy de facto nem létező formációt ("MKDSZ"), valamint - akárki meglássa - ezért lesz nagyvonalú a különféle kisgazda fantomszervezetekkel. (Egyébiránt ahogyan az esetleges jobboldali győzelmet az MDF önállósági törekvése és az FKGP összeomlása veszélyeztette/veszélyezteti, úgy az esetleges kormányváltás legfőbb bizonytalansági tényezője a parlamenti küszöb határán egyensúlyozó SZDSZ.)

Akármi is tehát a látszat, a közös indulással a fideszesek akarata érvényesült. Ami újabb jele annak, hogy a jobboldalon rajtuk kívül tényleg senkinek sincs fogalma arról, hogy mi a politika.

B. I.

szerző
B. I.
publikálva
2001/36. (09. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra