Vádak a belügyminiszter ellen: A gyanú árnyékában

szerző
B. I.
publikálva
2001/37. (09. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Gyilkosságra való felbujtással vádolta meg Pintér Sándor belügyminisztert a múlt kedden Tasnádi Péter, aki ellen a Pest Megyei Bíróságon többek között bűnszervezet létrehozása és irányítása miatt folyik eljárás. A két éve előzetes letartóztatásban lévő Tasnádi egy dossziét is átadott a bíróságnak; szerinte az abban foglalt, közjegyző által hitelesített nyilatkozatok igazolják elmondását. A vádlott a tárgyalási nap kezdete előtt úgy nyilatkozott, hogy az orosz titkosszolgálat egy volt embere olyan bérgyilkosokkal került kapcsolatba, akiket az ő megölésével bíztak meg. Tasnádi annyit mondott még, hogy az egykori KGB-ügynök mellett egy külföldi börtönben fogva tartott bérgyilkos is terhelő vallomást tett Pintér Sándorra.

Gyilkosságra való felbujtással vádolta meg Pintér Sándor belügyminisztert a múlt kedden Tasnádi Péter, aki ellen a Pest Megyei Bíróságon többek között bűnszervezet létrehozása és irányítása miatt folyik eljárás. A két éve előzetes letartóztatásban lévő Tasnádi egy dossziét is átadott a bíróságnak; szerinte az abban foglalt, közjegyző által hitelesített nyilatkozatok igazolják elmondását. A vádlott a tárgyalási nap kezdete előtt úgy nyilatkozott, hogy az orosz titkosszolgálat egy volt embere olyan bérgyilkosokkal került kapcsolatba, akiket az ő megölésével bíztak meg. Tasnádi annyit mondott még, hogy az egykori KGB-ügynök mellett egy külföldi börtönben fogva tartott bérgyilkos is terhelő vallomást tett Pintér Sándorra.

Tasnádi bejelentése előtt egyik védője, Szikinger István arról beszélt, hogy telefonon életveszélyesen megfenyegették, mondván, hagyja abba a nyomozást Pintér Sándor ellen. Szikinger előadta: ha addig meg nem ölik, a bíróság elé tárja azon bizonyítékait, amelyek alátámasztják, hogy a belügyminiszter Tasnádi "bűnügyi megsemmisítésére" törekszik. (Lásd a 6. oldalon kezdődő Szikinger-interjút.)

Az éppen szabadságon lévő belügyminiszter szóvivője útján azt közölte a sajtóval: az eddigi gyakorlathoz tartva magát, "egyedi ügyekkel" ezután sem kíván foglalkozni, különben is, az egészet a védelem kétségbeesett akciójának tartja. (Megjegyzendő, hogy a Népszabadság egy múlt heti értesülése szerint pénzmosás-bejelentési kötelezettségének elmulasztása miatt az ORFK eljárást indított az ABN-AMRO Bank egyik fiókvezetője ellen. A rendőrség szerint egy 2001. júniusi nagy összegű készpénzes be- és kifizetés összefüggésbe hozható többek között Tasnádi feleségével. A banki alkalmazottak gyanúsnak találták a pénzmozgást, és ezt írásban rögzítették is, ám a jelentést a fiókvezető nem továbbította a bankbiztonsági főosztályra.)

Belügyminiszteri kinevezése óta Pintér többször is abba a gyanúba keveredett, hogy alvilági körökkel tart kapcsolatot. A kormányváltás után nem sokkal az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságához eljutott két videokazetta: az egyiken az 1998. július 2-án a budapesti Aranykéz utcában levegőbe repített Boros Tamás beszél az alvilág és egyes rendőri vezetők együttműködéséről, illetve az 1996-1997-es robbantás-sorozatról, a másikon a "bombagyártás" gyanúja miatt letartóztatott Dietmar Clodo felesége nyilatkozik. Két külön ügy, amiket viszont összeköt az, hogy mind Boros, mind Clodóné Pintért terhelő kijelentéseket tesz. Előbbi szerint Pintér - még országos rendőrfőkapitányként - egy bűncselekmény tárgyi bizonyítékának eltüntetésében segédkezett, míg utóbbi azt állította, hogy Pintér - civilként - "munkakapcsolatban" állt letartóztatott férjével. A nemzetbiztonsági testület, illetve a legfőbb ügyész által kezdeményezett vizsgálat tisztázta ugyan a belügyminisztert, ám ezt az eredményt sokan kétkedve fogadták. Jórészt amiatt is, mert az ügyben Pintér többször is ellentmondásosan nyilatkozott, kérdésessé téve ily módon szavahihetőségét. Orbán Viktor miniszterelnök a Boros-kazetta nyilvánosságra kerülésekor mindenesetre kijelentette, hogy Pintér jobban élvezi bizalmát, mint addig bármikor. (Lásd: Magyar Narancs, 1998. október 8. és 15.)

A Boros Tamás által említettek, illetve a Clodo-ügy több szálon kapcsolódnak a magyarországi olajbizniszhez. Lehet, hogy véletlen egybeesés, de Pintér Sándor neve az olajbűnözéssel összefüggésben került ismét elő. A parlamenti vizsgálóbizottság kormánypárti elnöke, Pallag László (FKGP) tavaly júniusi sajtótájékoztatóján - Nógrádi Zsolt előző napi, a testület előtt tett "vallomására" hivatkozva - több politikust, például a belügyminisztert is az alvilággal való összejátszással vádolt meg. A bejelentés utáni médiafelzúdulásban újra előkerültek a rendőrségi korrupciót vizsgáló Békés megyei főrendőrök rejtélyes halálesetei. Lehet, hogy ez is csak véletlen, ám az a tiszt, aki sokak szerint felelős a vizsgálatok altatásáért, Pintér egyik bizalmasa, akit az egykori országos főkapitány miniszteri kinevezése után azon belügyminisztériumi osztály élére helyezett, amely például épp a Békés megyei olajügyeket próbálta felderíteni.

A Legfőbb Ügyészség eljárása megállapította: a Pallag által megfogalmazott konkrét ügyekben nem bizonyítható Pintér érintettsége. (A minisztériumi belső vizsgálatok pedig a belügyminiszter említett közeli munkatársát tisztázták.) Pintér egyébként azóta másodfokon is megnyerte a Pallag László ellen indított rágalmazási pert.

Ám ezzel nincs vége: az olajbizottsági meghallgatása előtti napon letartóztatott nyugalmazott rendőr alezredes, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság volt nyomozója, Sándor István ("Papa") szerint szintén felmerülhet az olajügyekben Pintér Sándor felelőssége. A volt nyomozó elleni eljárás anyagát nemrég - példátlan módon - 85 évre titkosították: ami nemcsak Sándor Istvánnak, de azoknak (például Pintérnek) sem használ, akikről a "Papa" terhelő adatokat mondott.

Sándor István több helyütt is nyilatkozta: nyugdíjazási kérelmét Pintér belügyminiszterré való kinevezésének a hallatán adta be. A régebbi ténykedése alapján általában jó rendőrnek tartott Pintér Sándor népszerűsége rendőri körökben nem osztatlan: amikor 1996 végén menesztették országos főkapitányi posztjáról, több megyei kapitányságon pezsgőt bontottak az örömhírre. Vagy emlékezetes az az eset, amikor négy volt rendőr közjegyző előtt tett írásos nyilatkozatban erősítette meg, hogy 1992-ben Pintér - még rendőrfőkapitányként - személyesen adott utasítást Torgyán József lejáratására. A Legfőbb Ügyészség 1993-as vizsgálata Pintért ez ügyben is tisztázta; igaz, a jelentés egyes részleteit - államtitoknak minősítve azokat - nem hozták nyilvánosságra.

B. I.

szerző
B. I.
publikálva
2001/37. (09. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Terjeszkedik a magántőke
Jó üzlet az egészségügy
Uniós határvédelmi tervek
A kapukulcs őrzői
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra