„Minden fontosat elvégeztek”
A németül író, szlovák származású Irena Brežná nem ismeretlen a magyar olvasók előtt: 2016-ban jelent meg (ugyancsak Vályi Horváth Erika fordításában) A hálátlan idegen című, önéletrajzi elemekkel átszőtt regénye.
Balogh Magdolna
Balogh Magdolna cikkei
Egy lengyel zsidó szektáról szól a Nobel-díjas író új történelmi regénye
Olga Tokarczuk: Jakub könyvei című monumentális tablója széles művelődéstörténeti panorámába ágyazott história.
Hogy értsük egymást
A kötet a szerző utóbbi években született kritikáiból és tanulmányaiból ad koherens válogatást. Az írásokból az ismert kritikus és irodalomtörténész markáns portréja bontakozik ki, határozott kontúrokkal rajzolva körül nem csak érdeklődése tárgyát és irányát, és azt is, hogy mi a tétje számára az irodalommal való foglalkozásnak.
Minden változatlan
A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.
Egyhelyben
Franzent a 2001-ben megjelent, National Book Awarddal díjazott Javítások óta kritikusok és olvasók egyértelműen a kortárs amerikai próza egyik legnagyobbjaként emlegetik. Most megjelent hatodik regénye, a Keresztutak a majdani, A Key to All Mythologies (Minden mitológiák kulcsa) című – George Eliot Middlemarchára utaló – trilógia nyitó darabja. A tervezett trilógia egy középnyugati család három nemzedékének történetét meséli el a vietnami háborútól napjainkig.
Nem szentírás
A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában.
Elágazó rejtekutakon
Október 17-én érkezett a lesújtó hír: meghalt Kálmán C. György. Máig felfoghatatlan halálával sokunk vesztett, sokan vesztettek nagyon sokat. Briliáns tehetségű és inspiráló munkatársat, szellemes és jóindulatú vitapartnert az Irodalomtudományi Intézetben és a pécsi bölcsészkaron, gondos szerkesztőtársat számos folyóirat szerkesztőségében, aktív blogolót és kommentelőt internetes fórumokon.
Kik azok, akiknek az örökös utazás jelenti az életet?
És miért kell állandóan mozgásban lenniük? Olga Tokarczuk: Nyughatatlanok című könyve az utazás különböző kontextusait ábrázolja.
Utazók, nomádok
Különös, nehezen megfogható könyvnek tűnik Olga Tokarczuk magyarul most Hermann Péter nagyszerű fordításában megjelent kötete.
„Az irodalom reményt ad”
Adam Michnik immár három évtizede megjelenő újságja, a Gazeta Wyborcza, amelyről alighanem túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egész közép-európai térség legnívósabb napilapja, 2016 áprilisában különszámot adott ki: aznap a lap valamennyi írását szépírók jegyezték. A különszámhoz Olga Tokarczuk írt előszót: tömören, áttetsző stílusban fogalmazta meg, miként vélekedik a lengyel társadalom állapotáról, miben látja az irodalom szerepét. Esszéjéből áttételesen művészi credóját is megismerhetjük; társadalom-lélektani diagnózisát és az általa javasolt terápiát pedig minden további nélkül általánosíthatjuk, magunkra is érvényesnek tekinthetjük.
Nyomor és tudatlanság
Martin Pollack, a Der Spiegel kelet-európai szerkesztője Galícia. Utazás egy eltűnt világban című munkája után immár másodszor kalauzolja olvasóit az Osztrák–Magyar Monarchia keleti végein fekvő tartományba: a nagy galíciai kivándorlásról tudósító kötetét is Halasi Zoltán értő fordításában kapjuk kézhez.
Az emlékezet kérdőjelei
A Magvető Kiadó újraindított Tények és tanúk sorozatának dokumentumprózája azért számíthat sikerre, mert a személyes tapasztalat hitelesítő pecsétjét üti az elmúlt évszázad sajátos „történelmi kivágatára”. Még akkor is, ha ismerjük az ilyen típusú megnyilatkozások természetes korlátait: a személyes dokumentum az elbeszélő tudatán és sokszor torzító emlékezetén átszűrt tények olykor bizonytalan és ellenőrizendő ismeretéhez juttat bennünket, mintegy feltárva ennek a személyes, szubjektív megközelítésnek belső ellentmondásosságát. Ez érvényes a Hét életem című kötetre is.