Könyv

Minden változatlan

Ingo Schulze: Jóravaló gyilkosok

  • Balogh Magdolna
  • 2022. május 18.

Kritika

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

Az ironikus hangú elbeszélésből megismerjük a főhős gyerek- és ifjúkorát, felnőtt életét és családalapítása történetét, majd az antikváriusi pályáját az 1977-es indulástól 2002-ig, amikor is tönkrement az árvíz miatt (később Szász Svájc egyik kis településén tudott újra boltot nyitni – szerényebb körülmények között). Az élettörténet azonban a XXXVIII. fejezetben egy mondat közben megszakad; Paulinit épp nyomozók keresik fel, mert szerintük verekedésben vett részt a fia, Julian.

Az első részben megismerjük a különc főhőst, aki kizárólag a könyvekért és a könyvek világában él: már ifjan elhatározza, hogy Olvasó lesz, semmi más. Küldetését abban látja, hogy gyűjteményével megmenti a jövőnek az irodalom, a filozófia és a művészettörténet legjavát. Ugyanakkor nem tiszta tudásvágy, hanem hiúság és gőg is vezérli az ismeretszerzésben. Öntörvényű ember, aki távolságot akar tartani az államtól, a rendszertől, megmozdulásokban még ’89-ben sem vesz részt, újságot nem olvas. Nincsenek barátai, sorsa alakulásában azonban fontos szerepet játszanak az idősebb, érett nők: mindenekelőtt Frau Kate, a panzió tulajdonosa, aki anyja helyett anyja, és Frau Kossakowski, aki nemcsak az antikváriusi szakmába vezeti be, hanem hangversenyre, képtárakba és múzeumokba jár a fiatal „munkásfiúval”. Norbert Paulinit akár rokonszenvesnek is tarthatnánk, ha nem keltene némi gyanút, hogy egy idő után kisöpri a magánkönyvgyűjteményéből a világirodalmat, és csak a német műveket tartja meg, „hogy tisztán tartsa a nyelvérzékét”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.