Hogy értsük egymást

Deczki Sarolta: A jereváni rádió

A kötet a szerző utóbbi években született kritikáiból és tanulmányaiból ad koherens válogatást. Az írásokból az ismert kritikus és irodalomtörténész markáns portréja bontakozik ki, határozott kontúrokkal rajzolva körül nem csak érdeklődése tárgyát és irányát, és azt is, hogy mi a tétje számára az irodalommal való foglalkozásnak.

A heti rendszerességgel abszolvált kritikaírási penzumnak köszönhetően a szerző éppen arról a legfrissebb irodalmi korpuszról rendelkezik megbízható áttekintéssel, amelyet – az időbeli távolság hiányában – a legnehezebb biztonságosan besorolni, s amelyhez az irodalomtörténészeknek rendszerint nincs elegendő fogódzójuk. A könyv 16 írása négy nagyobb fejezetbe rendeződik, s az utolsó, ötödik fejezet kivételével valamennyi prózai munkákról szól. Az első két fejezetben hosszabb tanulmányok, a második kettőben Vajda Mihály, Nádas Péter, Selyem Zsuzsa, Závada Pál, Szilasi László, Garaczi László és Antal Balázs műveit bemutató hosszabb kritikai írások olvashatók. A Főúr, fizetek! című ötödik fejezet pedig Petri György kései gasztroverseit mutatja be.

Deczki Saroltát mindenekelőtt az a fajta irodalom érdekli, amelynek első számú tétje a szembenézés. A „múlttal, és azokkal a traumákkal, amelyeket máig nem sikerült feldolgozni sem a magyar társadalomnak, sem a közép-kelet-európai országok társadalmainak”. A kötet gerincét alkotó írások az utóbbi évek, évtizedek irodalmának azzal a vonulatával foglalkoznak, amelyek a 20. századi magyar és európai történelem kibeszéletlen, elhallgatott vagy éppen elhazudott társadalmi és nemzeti problémáival szembesítik az olvasót. Figyelmére joggal tartanak igényt a lét peremére szorult rétegek problémáit megszólaltató alkotások („szegénységirodalom”), illetve a rendszerváltás nyomán újra fellángoló etnikai konfliktusok generálta kollektív tapasztalatok terhes örökségével számot vetni próbáló munkák éppúgy, mint a második világháború máig ható traumái is.