Ezúttal is családon belüli viszonyok dinamikájának Franzentől megszokott sokoldalú bemutatásában merülhetünk el. S mivel szerzőnk vitathatatlanul jól ért az érdeklődés folyamatos fenntartásához, a feszültség krimibe illő adagolásához, ez a regény is szinte letehetetlen.
A szerző ezúttal a házastársi, szülő-gyerek, illetve testvérkapcsolati problémákat a hit kérdéseivel, a hit és az erkölcs viszonyának dilemmáival fejeli meg. A cím egyszerre utal a szereplők keresztútként értelmezhető szenvedésére, arra, hogy útjaik keresztezik egymást, és a főszereplő lelkészcsalád életének egyik fontos színterére, a First Reformed egyház kebelében működő Crossroads nevű ifjúsági közösségre is, amely Jézus és tanítványai kereszténységét kívánja újraéleszteni az őszinteség, a konfrontáció és az egyéni fejlődés elveinek érvényesítésével. A korábbi Franzen-művekhez hasonlóan ezúttal is középnyugati WASP (fehér, angolszász, protestáns) család életével van dolgunk, de most színre lép az elnyomottak, feketék és navajók csoportja is, ugyanis a családfőt, Russ Hildebrandt tiszteletest igaz hittel vallott szolgálat-etikája, és a deszegregáció érdekében végzett munkája a gettók fekete szegényeihez, illetve az őslakosok rezervátumához is szoros szálakkal kapcsolja.
Franzen most is azt a jól ismert poétikai eljárását alkalmazza, amelyet a Javításokban és a Szabadságban: nincs a figuráktól elkülöníthetően leírható „ábrázolt világ”, a társadalmi problémák az alakok tudatán és viselkedésén átszűrve jelennek meg. Vagyis annyit és úgy láthatunk a kor amerikai életéből, amennyit a fiktív kertváros, New Prospect (Chicago elővárosa) lakói, a regény fő- és mellékszereplői révén észlelhetünk.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
