Könyv

Egyhelyben

Jonathan Franzen: Keresztutak

  • Balogh Magdolna
  • 2021. december 15.

Kritika

Franzent a 2001-ben megjelent, National Book Awarddal díjazott Javítások óta kritikusok és olvasók egyértelműen a kortárs amerikai próza egyik legnagyobbjaként emlegetik. Most megjelent hatodik regénye, a Kereszt­utak a majdani, A Key to All Mythologies (Minden mitológiák kulcsa) című – George Eliot Middlemarchára utaló – trilógia nyitó darabja. A tervezett trilógia egy középnyugati család három nemzedékének történetét meséli el a vietnami háborútól napjainkig.

Ezúttal is családon belüli viszonyok dinamikájának Franzentől megszokott sokoldalú bemutatásában merülhetünk el. S mivel szerzőnk vitathatatlanul jól ért az érdeklődés folyamatos fenntartásához, a feszültség krimibe illő adagolásához, ez a regény is szinte letehetetlen.

A szerző ezúttal a házastársi, szülő-gyerek, illetve testvérkapcsolati problémákat a hit kérdéseivel, a hit és az erkölcs viszonyának dilemmáival fejeli meg. A cím egyszerre utal a szereplők keresztútként értelmezhető szenvedésére, arra, hogy útjaik keresztezik egymást, és a főszereplő lelkészcsalád életének egyik fontos színterére, a First Reformed egyház kebelében működő Crossroads nevű ifjúsági közösségre is, amely Jézus és tanítványai kereszténységét kívánja újraéleszteni az őszinteség, a konfrontáció és az egyéni fejlődés elveinek érvényesítésével. A korábbi Franzen-művekhez hasonlóan ezúttal is középnyugati WASP (fehér, angolszász, protestáns) család életével van dolgunk, de most színre lép az elnyomottak, feketék és navajók csoportja is, ugyanis a családfőt, Russ Hildebrandt tiszteletest igaz hittel vallott szolgálat-etikája, és a deszegregáció érdekében végzett munkája a gettók fekete szegényeihez, illetve az őslakosok rezervátumához is szoros szálakkal kapcsolja.

Franzen most is azt a jól ismert poétikai eljárását alkalmazza, amelyet a Javításokban és a Szabadságban: nincs a figuráktól elkülöníthetően leírható „ábrázolt világ”, a társadalmi problémák az alakok tudatán és viselkedésén átszűrve jelennek meg. Vagyis annyit és úgy láthatunk a kor amerikai életéből, amennyit a fiktív kertváros, New Prospect (Chicago elővárosa) lakói, a regény fő- és mellékszereplői révén észlelhetünk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.