Könyv

Egyhelyben

Jonathan Franzen: Keresztutak

  • Balogh Magdolna
  • 2021. december 15.

Kritika

Franzent a 2001-ben megjelent, National Book Awarddal díjazott Javítások óta kritikusok és olvasók egyértelműen a kortárs amerikai próza egyik legnagyobbjaként emlegetik. Most megjelent hatodik regénye, a Kereszt­utak a majdani, A Key to All Mythologies (Minden mitológiák kulcsa) című – George Eliot Middlemarchára utaló – trilógia nyitó darabja. A tervezett trilógia egy középnyugati család három nemzedékének történetét meséli el a vietnami háborútól napjainkig.

Ezúttal is családon belüli viszonyok dinamikájának Franzentől megszokott sokoldalú bemutatásában merülhetünk el. S mivel szerzőnk vitathatatlanul jól ért az érdeklődés folyamatos fenntartásához, a feszültség krimibe illő adagolásához, ez a regény is szinte letehetetlen.

A szerző ezúttal a házastársi, szülő-gyerek, illetve testvérkapcsolati problémákat a hit kérdéseivel, a hit és az erkölcs viszonyának dilemmáival fejeli meg. A cím egyszerre utal a szereplők keresztútként értelmezhető szenvedésére, arra, hogy útjaik keresztezik egymást, és a főszereplő lelkészcsalád életének egyik fontos színterére, a First Reformed egyház kebelében működő Crossroads nevű ifjúsági közösségre is, amely Jézus és tanítványai kereszténységét kívánja újraéleszteni az őszinteség, a konfrontáció és az egyéni fejlődés elveinek érvényesítésével. A korábbi Franzen-művekhez hasonlóan ezúttal is középnyugati WASP (fehér, angolszász, protestáns) család életével van dolgunk, de most színre lép az elnyomottak, feketék és navajók csoportja is, ugyanis a családfőt, Russ Hildebrandt tiszteletest igaz hittel vallott szolgálat-etikája, és a deszegregáció érdekében végzett munkája a gettók fekete szegényeihez, illetve az őslakosok rezervátumához is szoros szálakkal kapcsolja.

Franzen most is azt a jól ismert poétikai eljárását alkalmazza, amelyet a Javításokban és a Szabadságban: nincs a figuráktól elkülöníthetően leírható „ábrázolt világ”, a társadalmi problémák az alakok tudatán és viselkedésén átszűrve jelennek meg. Vagyis annyit és úgy láthatunk a kor amerikai életéből, amennyit a fiktív kertváros, New Prospect (Chicago elővárosa) lakói, a regény fő- és mellékszereplői révén észlelhetünk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.