Könyv

Amit a fény feltár

Olga Tokarczuk: Jakub könyvei

  • Balogh Magdolna
  • 2022. augusztus 3.

Kritika

„Beszél itt valaki lengyelül?”, kérdezi kétségbeesetten Elżbieta Druż­backa költő, amikor a sáros podóliai kisváros, Rohatyn főutcáján eltörik úrnője, Kossakowska várnagyné kocsijának a rúdja. Benedykt Chmielowski atya, a kissé kopott reverendát viselő plébános siet a hölgyek segítségére. 1752-t írunk, s ez lesz az egyik első állomása ennek a birodalmakon, vallásokon, kultúrákon átívelő nagyszabású történelmi regénynek, amelynek egy zsidó szekta, a frankisták és vezetőjük, Jakub Frank históriája áll a középpontjában.

E kisvárosban és a környéken élnek a mű szereplői: Frank később formálódó mozgalmának magvát alkotó zsidó családok, Frank krónikásai, hívei és a polgárosodó zsidó értelmiség. Egy-egy határozott vonással megrajzolt, emlékezetes portré villan fel: zsidóké, lengyeleké. Ahogyan majd kiderül, Kossakowska – aki segíti Frankékat a szekta katolizálásában – az egyik kulcsszereplője a történet lengyel földön játszódó részének, a szerény külsejű Chmielowski atya pedig nem más, mint az első lengyel enciklopédista, Az új Athén című mű szerzője. Az atya Drużbackával folytatott levelezése a korabeli művelődés alapkérdéseit érinti, ekként annak a regény expozíciójából kibontakozó plasztikus korrajznak a része, amely a vidéki lengyel élet, a falvak, nemesi udvarházak és püspöki paloták világát hozza közel az olvasóhoz.

Megszabadulni minden szabálytól

Ez a ma Nyugat-Ukrajnához tartozó, örmények, ruszinok, lengyelek, ukránok, zsidók lakta, vallási, kulturális és nemzetiségi szempontból egyaránt tarka képet mutató vidék az udvarházak és kastélyok mellett az ijesztő mélyszegénység világa: a zsidók sárral tapasztott kunyhókban élnek, piszkosak, toprongyosak. Asszonyaikat és lányaikat a kozák őrjáratok, Bogdan Hmelnyickij pogromjai után száz évvel is a természeti csapások kikerülhetetlenségével erőszakolják meg, ha pedig katonáik kíséretében nemesek térnek be kocsmáikba, fizetség nélkül vedelik a vodkát. A rituális vérvád bármikor elővehető velük szemben, és elő is veszik, elég egy erőszakos halált szenvedett gyerek holtteste, máris kész az ítélet: környékbeli zsidók tucatjait rángatják ki házukból, összefogdossák, megkínozzák, lefejezik őket. Merő cinizmus ebben a helyzetben a „Polonia est paradisus Iudeorum” fennkölt jelmondata. Sorsuk csak annyiban könnyebb a mindennapi robot alatt jobbágysorban tengődő parasztokénál, hogy szabadon járhatnak-kelhetnek. Elnyomás, erőszak, intolerancia, sötétség uralja a feudális nemesi köztársaságot: a Tokarczuk regényéből kibontakozó országkép élesen elüt Sienkiewicz romantikus történelmi regényeinek gimnáziumi tankönyvekben kanonizált Lengyelország-képétől. (Nem is maradt el ennek okán a nagy nemzeti felháborodás, az írónő hazaárulózása.)

Ez a társadalmi háttere a 18. század közepén is intenzív messiásvárásnak, nem véletlen, hogy évtizedekkel halála után továbbra is terjednek a szmirnai Sabbataj Cvi (1626–1676) tanai. Cvi a misztikus 1666-os évre prófétált világvégét, közeli megváltást ígérve a zsidóknak, és sokáig élt tovább az a mondása is, hogy amióta ő eljött, azóta más a világ arca. „A régi törvények már nem érvényesek, a parancsolatok (…) értelmüket vesztették.” Termékeny talajra hullottak hát az 1755-ben Podóliába érkező, a szmirnai mester követőjeként fellépő Jakub Frank kinyilatkoztatásai.

Nobel Prize Olga Tokarczuk In Krakow

 
Fotó: Europress Fotóügynökség

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.