Könyv

Amit a fény feltár

Olga Tokarczuk: Jakub könyvei

  • Balogh Magdolna
  • 2022. augusztus 3.

Kritika

„Beszél itt valaki lengyelül?”, kérdezi kétségbeesetten Elżbieta Druż­backa költő, amikor a sáros podóliai kisváros, Rohatyn főutcáján eltörik úrnője, Kossakowska várnagyné kocsijának a rúdja. Benedykt Chmielowski atya, a kissé kopott reverendát viselő plébános siet a hölgyek segítségére. 1752-t írunk, s ez lesz az egyik első állomása ennek a birodalmakon, vallásokon, kultúrákon átívelő nagyszabású történelmi regénynek, amelynek egy zsidó szekta, a frankisták és vezetőjük, Jakub Frank históriája áll a középpontjában.

E kisvárosban és a környéken élnek a mű szereplői: Frank később formálódó mozgalmának magvát alkotó zsidó családok, Frank krónikásai, hívei és a polgárosodó zsidó értelmiség. Egy-egy határozott vonással megrajzolt, emlékezetes portré villan fel: zsidóké, lengyeleké. Ahogyan majd kiderül, Kossakowska – aki segíti Frankékat a szekta katolizálásában – az egyik kulcsszereplője a történet lengyel földön játszódó részének, a szerény külsejű Chmielowski atya pedig nem más, mint az első lengyel enciklopédista, Az új Athén című mű szerzője. Az atya Drużbackával folytatott levelezése a korabeli művelődés alapkérdéseit érinti, ekként annak a regény expozíciójából kibontakozó plasztikus korrajznak a része, amely a vidéki lengyel élet, a falvak, nemesi udvarházak és püspöki paloták világát hozza közel az olvasóhoz.

Megszabadulni minden szabálytól

Ez a ma Nyugat-Ukrajnához tartozó, örmények, ruszinok, lengyelek, ukránok, zsidók lakta, vallási, kulturális és nemzetiségi szempontból egyaránt tarka képet mutató vidék az udvarházak és kastélyok mellett az ijesztő mélyszegénység világa: a zsidók sárral tapasztott kunyhókban élnek, piszkosak, toprongyosak. Asszonyaikat és lányaikat a kozák őrjáratok, Bogdan Hmelnyickij pogromjai után száz évvel is a természeti csapások kikerülhetetlenségével erőszakolják meg, ha pedig katonáik kíséretében nemesek térnek be kocsmáikba, fizetség nélkül vedelik a vodkát. A rituális vérvád bármikor elővehető velük szemben, és elő is veszik, elég egy erőszakos halált szenvedett gyerek holtteste, máris kész az ítélet: környékbeli zsidók tucatjait rángatják ki házukból, összefogdossák, megkínozzák, lefejezik őket. Merő cinizmus ebben a helyzetben a „Polonia est paradisus Iudeorum” fennkölt jelmondata. Sorsuk csak annyiban könnyebb a mindennapi robot alatt jobbágysorban tengődő parasztokénál, hogy szabadon járhatnak-kelhetnek. Elnyomás, erőszak, intolerancia, sötétség uralja a feudális nemesi köztársaságot: a Tokarczuk regényéből kibontakozó országkép élesen elüt Sienkiewicz romantikus történelmi regényeinek gimnáziumi tankönyvekben kanonizált Lengyelország-képétől. (Nem is maradt el ennek okán a nagy nemzeti felháborodás, az írónő hazaárulózása.)

Ez a társadalmi háttere a 18. század közepén is intenzív messiásvárásnak, nem véletlen, hogy évtizedekkel halála után továbbra is terjednek a szmirnai Sabbataj Cvi (1626–1676) tanai. Cvi a misztikus 1666-os évre prófétált világvégét, közeli megváltást ígérve a zsidóknak, és sokáig élt tovább az a mondása is, hogy amióta ő eljött, azóta más a világ arca. „A régi törvények már nem érvényesek, a parancsolatok (…) értelmüket vesztették.” Termékeny talajra hullottak hát az 1755-ben Podóliába érkező, a szmirnai mester követőjeként fellépő Jakub Frank kinyilatkoztatásai.

Nobel Prize Olga Tokarczuk In Krakow

 
Fotó: Europress Fotóügynökség

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.