KÖNYVMELLÉKLET

Nem szentírás

Éric Vuillard: Szegények háborúja

  • Balogh Magdolna
  • 2021. december 1.

Kritika

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

(Kritikánkat és a szerzővel készült interjúnkat lásd: Az Anschluss blöffje, és „Ő a Führer!”, Magyar Narancs, 2020. de­cember 3.)

Bizonyára e kötet sikere nyomán jutott a magyar kiadója arra a gondolatra, hogy megjelenteti a francia szerzőnek azt a könyvét is, amelyben a német reformáció Luther melletti legismertebb alakját, Thomas Münzert mutatja be az európai parasztháborúk történeti kontextusában, utalva az évszázadokkal korábbi angliai parasztfelkelésekre, a John Wycliff, John Ball, Wat Tyler és Jack Cade vezette felkelésekre, valamint a cseh huszita mozgalomra is.

Az alig kilencvenoldalas könyvecske címéből arra következtethetünk, hogy a kora újkori európai történelem legnagyobb szabású társadalmi megmozdulásának volumene lenyűgözte a szerzőt, s csodálattal és elismeréssel töltötte el a tény, hogy a kontinensszerte fellázadó paraszti tömegek huszonöt éven keresztül álltak ellen a fennálló rendet védelmező egyesített európai seregeknek. Vagy arra is gondolhatnánk a címből, hogy a szerző felfogása szerint a szegények háborújának sosincs vége, s a mindenkori kisemmizettek, kiszolgáltatottak haragjára mindig számítaniuk kell a mindenkori hatalmasoknak. Ám ha e munka műfaját némi jóindulattal történelmi esszéként határozzuk is meg, akkor sem lesz világos, hogy mit akar közölni Münzer életének, pályájának, sikereinek, majd kudarcának és kivégzésének történéseit felidézve Vuillard ma, a 21. században. Mi a tétje az írásának? Mit mond neki a 16. századi vallási reformerből, teológusból, Luther társából a mestere ellenlábasává lett Münzer, aki védőbeszédében változatosan, de egyként súlyosan elítélő fordulatokkal (a „lélek világtalanja”-ként vagy „wittenbergabéli renyhe hústömeg”-ként) írja le Luthert?

Kihámozhatjuk ugyan a szövegből, hogy a szerzőt valószínűleg az egyházi reformátorok köreit elhagyó, a társadalmi igazságtalanságok megszüntetését az isteni igazságra hivatkozva követelő Münzer szociális hevülete, a periférián élők sorsa iránti elkötelezettsége, a társadalmi rend megdöntésének követeléséig eljutó radikalizmusa, és tömegeket megmozgató fanatikus hite vonzza. Az a Münzer érdekli, aki azért válik le teológus reformer társairól, mert a reformáció tanai és hitvitái számára immár látszatkérdéseknek, a „Szentírás megtolvajlásának” tűnnek, legyen szó akár a bűnbocsánat módjáról, a búcsúcédulák ügyéről vagy a keresztelés rituáléjáról, nem is beszélve a keresztes hadjáratok során követett erőszakos hittérítésről.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.