KÖNYVMELLÉKLET

Nem szentírás

Éric Vuillard: Szegények háborúja

  • Balogh Magdolna
  • 2021. december 1.

Kritika

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

(Kritikánkat és a szerzővel készült interjúnkat lásd: Az Anschluss blöffje, és „Ő a Führer!”, Magyar Narancs, 2020. de­cember 3.)

Bizonyára e kötet sikere nyomán jutott a magyar kiadója arra a gondolatra, hogy megjelenteti a francia szerzőnek azt a könyvét is, amelyben a német reformáció Luther melletti legismertebb alakját, Thomas Münzert mutatja be az európai parasztháborúk történeti kontextusában, utalva az évszázadokkal korábbi angliai parasztfelkelésekre, a John Wycliff, John Ball, Wat Tyler és Jack Cade vezette felkelésekre, valamint a cseh huszita mozgalomra is.

Az alig kilencvenoldalas könyvecske címéből arra következtethetünk, hogy a kora újkori európai történelem legnagyobb szabású társadalmi megmozdulásának volumene lenyűgözte a szerzőt, s csodálattal és elismeréssel töltötte el a tény, hogy a kontinensszerte fellázadó paraszti tömegek huszonöt éven keresztül álltak ellen a fennálló rendet védelmező egyesített európai seregeknek. Vagy arra is gondolhatnánk a címből, hogy a szerző felfogása szerint a szegények háborújának sosincs vége, s a mindenkori kisemmizettek, kiszolgáltatottak haragjára mindig számítaniuk kell a mindenkori hatalmasoknak. Ám ha e munka műfaját némi jóindulattal történelmi esszéként határozzuk is meg, akkor sem lesz világos, hogy mit akar közölni Münzer életének, pályájának, sikereinek, majd kudarcának és kivégzésének történéseit felidézve Vuillard ma, a 21. században. Mi a tétje az írásának? Mit mond neki a 16. századi vallási reformerből, teológusból, Luther társából a mestere ellenlábasává lett Münzer, aki védőbeszédében változatosan, de egyként súlyosan elítélő fordulatokkal (a „lélek világtalanja”-ként vagy „wittenbergabéli renyhe hústömeg”-ként) írja le Luthert?

Kihámozhatjuk ugyan a szövegből, hogy a szerzőt valószínűleg az egyházi reformátorok köreit elhagyó, a társadalmi igazságtalanságok megszüntetését az isteni igazságra hivatkozva követelő Münzer szociális hevülete, a periférián élők sorsa iránti elkötelezettsége, a társadalmi rend megdöntésének követeléséig eljutó radikalizmusa, és tömegeket megmozgató fanatikus hite vonzza. Az a Münzer érdekli, aki azért válik le teológus reformer társairól, mert a reformáció tanai és hitvitái számára immár látszatkérdéseknek, a „Szentírás megtolvajlásának” tűnnek, legyen szó akár a bűnbocsánat módjáról, a búcsúcédulák ügyéről vagy a keresztelés rituáléjáról, nem is beszélve a keresztes hadjáratok során követett erőszakos hittérítésről.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.