Könyv

Túlélők

Mikołaj Łożiński: Stramer

  • Balogh Magdolna
  • 2023. május 24.

Kritika

A fiatal lengyel szerzőnek eddig három könyve jelent meg magyarul: első kötetében, a Reisefieberben elsősorban az énkeresés motiválta, az utóbbi kettőben pedig zsidó és ukrán gyökerekkel rendelkező családja történetét idézi meg, mindkét műben más-más módon lépve el a családregény hagyományától.

A Regény a szerző szüleinek és nagyszüleinek tárgyait mutatja be, s a tárgyak által felidézett történeteket beszéli el, hogy azután ezeket mozaikdarabokként egymás mellé rakva villantsa fel a családtörténet meghatározó mozzanatait. A Stramer szűkebben az apai felmenőkre fókuszál. A regény címe a családnév, s a hatgyerekes galíciai zsidó családról szóló mű önmagában is megáll, aki azonban az előző könyv ismeretében olvassa, a hat gyerek között felismerheti Salekben (Salomonban) a szerző későbbi nagyapját.

A Stramer Łożiński korábbi könyvénél jóval nagyobb szabású vállalkozás: nemcsak a majdani nagyapa, Salomon alakját és fiatalkorát idézi meg a szerző, hiszen a két szülő, Nathan és Rywka, valamint a négy fiú: Rudek, Salek, Hesió, Nusek, meg a két lány: Rena és Wela is önálló egyéniséggel bíró alakokként jelennek meg, akiknek sorsa az egy-egy családtag nevével címzett fejezetekből bontakozik ki. Łożiński az előző regényében már alkalmazott kompozíciós eljárást fejleszti tovább: a nagy család egy-egy tagjára váltakozva fényt vető, éle­tük egy-egy meghatározó időszakára fókuszáló fejezetek adják ki a műegészt. Ez filmszerűvé teszi, pörgeti a cselekményt, a kompozíción erősen érezhető a sorozatok dramaturgiájának hatása. Ennek persze megvannak a következményei: a történésekre összpontosító írásmód miatt kevesebb figyelem jut a jellemformálásra. Az egyes szereplők úgyszólván kész személyiségként kerülnek elénk, és csak keveset változnak a történet során. Cselekedeteik motivációjára sem sok szót pazarol a mű, mindössze egy-két mondatból derül ki, mi húzódik meg egyik vagy másik választásuk, döntésük mögött.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.