Könyv

Túlélők

Mikołaj Łożiński: Stramer

  • Balogh Magdolna
  • 2023. május 24.

Kritika

A fiatal lengyel szerzőnek eddig három könyve jelent meg magyarul: első kötetében, a Reisefieberben elsősorban az énkeresés motiválta, az utóbbi kettőben pedig zsidó és ukrán gyökerekkel rendelkező családja történetét idézi meg, mindkét műben más-más módon lépve el a családregény hagyományától.

A Regény a szerző szüleinek és nagyszüleinek tárgyait mutatja be, s a tárgyak által felidézett történeteket beszéli el, hogy azután ezeket mozaikdarabokként egymás mellé rakva villantsa fel a családtörténet meghatározó mozzanatait. A Stramer szűkebben az apai felmenőkre fókuszál. A regény címe a családnév, s a hatgyerekes galíciai zsidó családról szóló mű önmagában is megáll, aki azonban az előző könyv ismeretében olvassa, a hat gyerek között felismerheti Salekben (Salomonban) a szerző későbbi nagyapját.

A Stramer Łożiński korábbi könyvénél jóval nagyobb szabású vállalkozás: nemcsak a majdani nagyapa, Salomon alakját és fiatalkorát idézi meg a szerző, hiszen a két szülő, Nathan és Rywka, valamint a négy fiú: Rudek, Salek, Hesió, Nusek, meg a két lány: Rena és Wela is önálló egyéniséggel bíró alakokként jelennek meg, akiknek sorsa az egy-egy családtag nevével címzett fejezetekből bontakozik ki. Łożiński az előző regényében már alkalmazott kompozíciós eljárást fejleszti tovább: a nagy család egy-egy tagjára váltakozva fényt vető, éle­tük egy-egy meghatározó időszakára fókuszáló fejezetek adják ki a műegészt. Ez filmszerűvé teszi, pörgeti a cselekményt, a kompozíción erősen érezhető a sorozatok dramaturgiájának hatása. Ennek persze megvannak a következményei: a történésekre összpontosító írásmód miatt kevesebb figyelem jut a jellemformálásra. Az egyes szereplők úgyszólván kész személyiségként kerülnek elénk, és csak keveset változnak a történet során. Cselekedeteik motivációjára sem sok szót pazarol a mű, mindössze egy-két mondatból derül ki, mi húzódik meg egyik vagy másik választásuk, döntésük mögött.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.