Könyv

Asszonyok

Katarína Kucbelová: Főkötő

  • Balogh Magdolna
  • 2023. április 12.

Kritika

Egy Pozsonyban élő negyvenes nő (feleség és anya) elhatározza, hogy megtanul šumiaci főkötőt varrni és hímezni. E célból két éven át látogatja a nyolcvanéves Il’kát, a mesterség egyik utolsó képviselőjét, alkalmanként öt órát utazva Pozsonyból a Felső-Garam mente, Liptó, Gömör és a Szepesség határán fekvő faluba (magyar nevén Királyhegyaljára).

Annak ellenére teszi mindezt, hogy így vall: „Tőlem igazából idegen a folklór. Zavar az interpretációja, a túlértékeltsége és a meggyalázása, zavar, hogy kihasználja minden rezsim…” Az „instafolklór” helyett arra kíváncsi, milyen az „igazi” folklór, „ami a rárakódott rétegek alatt van”. Kezdettől fogva egyértelmű számára az is, hogy az általa elkészített főkötőt sohasem fogja feltenni, sőt, minél több készül el belőle, annál idegenebbnek találja. Tudja, hogy önmagát meg nem tagadva, íróként van jelen a folklórkísérletben, amelynek ily módon egyszerre alanya és részben tárgya is: „A végén csak egy főkötő meg egy könyv lesz.” A varrás és az írás kölcsönösen feltételezi egymást. „Ha nincs a főkötő, könyv sincs: hímzés nélkül nem tudnék írni.” Az eddigi pályáján négy sikeres verskötetet publikáló Kucbelovának ez az első prózakötete (a magyar olvasók csak néhány versét ismerhetik).

A főkötő miatt elinduló szerző utazásaiból önismereti és országismereti utazás lesz: Il’kával és a faluval (meg a falu tágabb környezetével) való találkozásai a szerző-elbeszélőt a maga számára is váratlan irányokba viszik-juttatják el. Vallomásosság, énkeresés és a szlovák irodalomban rendkívül ritka szociografikus megközelítés ötvöződik ebben a műfajilag heterogén kötetben, amely azonban összetettsége, sokrétűsége ellenére is egységesnek hat a szerzői elbeszélő kiegyensúlyozott, egyszerre reflexív és önreflexív stílusa miatt.

Az egyik legerősebb érzelmi töltetű történetszál a két nő között kibontakozó, fokozatosan elmélyülő kapcsolat, amely bepillantást enged a tátraalji asszony életébe (amivel persze rögtön kirajzolódik egy sajátos, fél évszázadot átfogó, küszködéssel teli női sorstörténet is az ötvenes évektől napjainkig): küszködés a beszolgáltatással, küszködés az anyóssal és a másik mennyel, egy szerelem nélkül kötött házasságban leélt élet. Az elbeszélésekből az is kiderül, hogy Il’ka olvasott, irodalomkedvelő asszony, aki a férje ellenkezése és tiltása ellenére amatőr színjátszóként rendszeresen fellépett tájelőadásokban, miközben a leghagyományosabb női szerepeit élte (családanyaként, feleségként, szövő- és hímzőasszonyként), és aki szinte mindent kibírt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.