Könyv

Lépésről lépésre

Silvester Lavrík: Vasárnapi sakkpartik Tisóval

  • Balogh Magdolna
  • 2022. december 14.

Kritika

„Bár népünk politikai temperamentuma meglehetősen erős, mélyebb politikai ismeretekkel – hozzánk hasonlóan – nem rendelkezik.” Ezzel a Tomáš Garrigue Masaryktól, az I. Csehszlovák Köz­társaság elnökétől származó mottóval indul az utóbbi évek egyik legjobb szlovák regénye.

Az elsőre pusztán publicisztikai fordulatnak látszó mondat a valóság és az ún. „nép” elmélyült ismeretéről tanúskodó megállapításnak bizonyul, húsba vágóan aktuálisnak nemcsak Szlovákiában, hanem Közép- és Kelet-Európában is. Mondhatni, a regény egész cselekménye felfogható e mondat igazolásaként: a politikai ismeretek hiányának kulcsszerepe van a „nép” manipulálhatóságában, fanatizálhatóságában.

Anička emlékei

A regény cselekményének középpontjában a 20. századi szlovák történelem máig vitákat kiváltó időszakának történései állnak: az I. Csehszlovák Köztársaság szétverésétől a Hitler hathatós támogatásával 1939. március 14-én kikiáltott Jozef Tiso plébános-elnök vezette önálló Szlovák Állam fennállásán át a Szlovák Nemzeti Felkelés német leveréséig. Egy Trencsén megyei kisváros, Bánovce nad Bebravou (magyarul Bán) a helyszín, ahol Tisót, a városkában évtizedekig plébánosként szolgáló „Monsignorét” nagy tisztelet övezi. Ebben a mikrovilágban kísérhetjük figyelemmel, hogyan lesz a nacionalista jelszavakból a másságot nem tűrő gyilkos ideológia, hogyan szivárognak be az eleinte ártatlannak tűnő, majd fokozatosan egyre leplezetlenebbül agresszív és kirekesztő eszmék a közösség éle­tébe, és hogyan gyűrnek maguk alá minden korábbi erkölcsi mértéket. Azt a folyamatot látjuk, ahogyan a verbális agresszió a kiszemelt csoport elleni fizikai erőszakba csap át. S ezzel párhuzamosan egy ellentétes irányú folyamat is kibontakozik: a „szép, lelkesítő” szavaknak eleinte hitelt adó, „elektrizáló” hatásuk alá kerülő női elbeszélő-főhős fokozatos öntudatra ébredésének folyamata egy stilizált oral history-szerű visszaemlékező elbeszélés keretében, amely a fikció és a tények keverésével a kortárs történelmi regények kedvelt poétikai eljárását veti be.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.