1999 óta a Magyar Narancs munkatársa. Gyakorta ír cikkeket és készít interjúkat többek között természet- és társadalomtudományról, történelemről, gazdaságról, klímapolitikáról, időjárásról, városi állatokról, űrkutatásról, sportról, rendszertelenül jelentkező sorozatot visz a táplálkozástudomány, a konyhai kémia rejtelmeiről, néha még kedvenc zsánerfilmjeiről is – és szinte heti rendszerességgel zenéről.
Már két hete szerepel a Filmmúzeum műsorán A tavasz tizenhét pillanata, a 70-es évek tán legemlékezetesebb, hatását tekintve legmaradandóbb, ráadásul szovjet tévészériája.
Már a városnév erős és kiterjedt asszociációkat kelt - Mohácsról s persze a csatáról mindannyiunknak vannak olvasmányemlékei, gondolatai: a Mohács-mítosz kitörölhetetlenül bennünk lakozik.
A bonmot-ba ágyazott népszerű féligazság szerint az első világháború a vegyészeké, a második a fizikusoké volt, a harmadikat meg a matematikusok vívják egymással. Ez persze így nem igaz: a matekosok már a másodikban sem voltak mellékszereplők.
Sokszor hallhattunk az utóbbi évtizedben az El Ninóról, ám a legtöbb médiafogyasztó még mindig keveset tud e jelenségről. A híradások alapján úgy hiheti, megint valami sosem tapasztalt, újszerű anomáliáról van szó. Pedig nem.
Vagy másfél évtizede halljuk, hogy pusztul az úgynevezett ózonpajzs. Most viszont mintha gyógyulóban lenne, sőt egyszer talán a lyukat is befoltozza az úgynevezett természet.
Szegény Plútó, alig hetvenhat évvel felfedezése után máris kikerül a bolygók kanonizált sorából - éppoly alkalomszerűen és önkényesen, ahogy bekerült oda.
Mamutcsalád a Balaton mellett, magyar dinók - hogy csak néhányat említsünk a közelmúlt paleontológiai szenzációiból. Lassan hazánk is helyet követel magának a nemzetközi őslénykutatás térképén.
Ritka természeti jelenségek eredményei, ufó-leszállópályák nyomai, esetleg tréfás emberi alkotások - eleddig ezek a verziók merültek fel az első pillanatra rejtélyesnek tűnő agrárművészeti képződmények kapcsán. Pedig alighanem a legegyszerűbb megoldás körül illene kutakodni.
Bár napjaink klímavitájában közhiedelem szerint még az amerikaiak vallják a legvisszafogottabb álláspontot, alkalmanként tőlük sem áll távol a vészharangkongatás.
Az emberiség sokféle kútfőből oltja tudásszomját - ezek közül meglepően kevés az úgymond tiszta forrás. A fejünkben keringő tudásszilánkok általában a legjobb indulattal sem passzolnak egymáshoz meg mindahhoz, amit a naturál- és a humánstúdiumok a világról tudni vélnek.
Rassay Károly, a két világháború közötti liberális ellenzéki pártmozgalmak kulcsfigurája életéről publikált könyvet a korszak és a téma avatott szakértője.