Baski Sándor

A geekmennyország köztudomásúlag nem a túlvilágon, hanem San Diegóban található, ahol évente egyszer százezrek áldoznak a pop- és a geekkultúra oltárán. A fantasy, a sci-fi és a horror legnagyobb ünnepének számító Comic-Con műfajt teremtett, Karacsitól Moszkván át Bukarestig a világ tucatnyi pontján tartanak hasonló, bár volumenben és vendéglistában jóval szerényebb rendezvényeket.

Képregény készült Anne Frank naplójából, de vajon alkalmas-e a műfaj a nácik elől rejtőző kamaszlány élményeinek visszaadására?

A rutinosabb Dick-olvasóknak már az első oldalon illene gyanút fogniuk, amikor kiderül, hogy A halál útvesztőjének világában Isten léte nem hit és remény kérdése, hanem bizonyosság. Ha van egyetlen, visszatérő motívuma az életműnek, akkor az éppen a ráismerés, hogy semmi sem biztos, nincsenek fix pontok az univerzumban, ami valóságosnak tűnik, az többnyire csak illúzió.

Tarantino mások filmjeiből szeret csemegézni, Robert Rodriguez a saját munkásságát remake-eli, gátlások nélkül. Már a hollywoodi belépőt is a pályanyitó El Mariachi újraforgatásának köszönhette, és azóta is bátran nyúl magához.

Amikor már nemcsak Pókember, Batman vagy Superman, de Amerika kapitány is visszajáró vendégnek számít a hazai multiplexekben, joggal hiányolhatjuk a magyar szuperhősöket, ha nem is a mozikból, de legalább a képregényekből.

„Végül is hogyan kell futballozni? Gyengéden, mint aki szeretkezik, vagy otrombán, mint aki a busz után rohan?” A brazíliai vébéhez időzítve megjelent magyarul is a 21. század legfontosabb futballkönyve.