Sid Jacobson–Ernesto Colón: Anne Frank

  • Baski Sándor
  • 2015. január 23.

Könyv

Képregény készült Anne Frank naplójából, de vajon alkalmas-e a műfaj a nácik elől rejtőző kamaszlány élményeinek visszaadására?

A történelmi kataklizmák képregényes feldolgozása már régóta nem számít blaszfémiának, a Pulitzer-díjas Maus óta pedig azt is tudjuk, hogy a kellően kreatív próbálkozások akár még irodalmi rangra is emelkedhetnek.  Az Anne Frank-képregény alkotóinak jóval szerényebb ambícióik voltak, művük ennek megfelelően csak komoly megkötésekkel említhető egy mondatban Art Spiegelman (interjúnk vele itt) klasszikusával, vagy akár csak Marjane Satrapi Persepolisával.

false

„A hivatalos életrajz átirata – Együttműködésben az Anne Frank-házzal”, így az alcím, amely egyértelművé teszi, hogy Sid Jacobson és Ernie Colón megbízatása nem a művészi önkifejezésre, hanem az ismeretterjesztésre szólt. A Marvelnél és a DC Comicsnál edződött veterán páros korábban Amerika terror elleni háborúját és Che Guevara életét is képregényesítette, de ezúttal még a korábbiaknál is szigorúbban kellett a tényekhez ragaszkodniuk. A fülszöveg szerint nemcsak a sztori stimmel, de a rajzok is hitelesek, mivel a Frank család régi fényképeinek rekonstruálásával készültek.

false

Sok kockázatot tehát nem vállaltak Jacobsonék, a képi világ kimért és tisztelettudó, a történet pedig precízen követi az eseményeket a Frank szülők házasságkötésétől Anne naplójának utóéletéig. Elsőre talán aránytévesztésnek tűnhet, hogy a család háború előtti hétköznapjainak bemutatására közel annyi oldal jut, mint a rejtekhelyen töltött évekre, de pont ezeknek a banális pillanatoknak a felvillantása nyújthat új perspektívát. A képregény igazi célközönségét persze azok jelentik, akik itt találkoznak először Anne Frank nevével; könnyen és gyorsan fogyasztható oktatási segédanyagként nem is okoz csalódást a dolgozat.

Fordította: Juhász Viktor. Ulpius-ház, 2014, 158 oldal, 3499 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.